Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-02
18 kezdettől fogva 0 áll a közleményben – , hogy az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok ápolásán túl ez lehet a jó eszköz a határon túl élő magyarok prob lémáinak orvoslására. A kormány erre is tekintettel volt, amikor úgy határozott, hogy a lehető legszélesebb körben egyezteti az elképzeléseit, mielőtt meghozza a döntését. Ennek jegyében tárgyalt határon túli magyarok szervezeteivel, a magyarországi munk aadók és munkavállalók érdekképviseleteivel, és kérte a parlamenti pártok véleményét is. Mindezek ismeretében a kormány a munkaerőpiac ütemezett megnyitása mellett döntött december 20án. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két ország csatlakozása után i első két évben 219 olyan szakmában, ahol munkaerőhiány van - ilyen például az élelmiszeripar, a textilipar, az építőipar vagy az egészségügy - a román és a bolgár munkavállalóknak kérniük kell ugyan a munkavállalási engedélyt, de azt automatikusan meg is kapják. A szóban forgó szakmák listáján eredetileg 140 szakma szerepelt, ami jórészt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatainak figyelembe vétele után bővült ki. A Romániából, illetve Bulgáriából hazánkba érkező gyakornokok és a szezonális munk avállalók számára továbbra is fennmarad az eddig kvótarendszer, vagyis országonként 700 gyakornok illetve 8000 szezonális munkás vállalhat munkát Magyarországon. Azokon a területeken viszont, ahol nincs szükség többlet munkaerőre, továbbra is fennmarad a jelenlegi munkavállalási rendszer, és a nyitás csak folyamatosan, egyegy szektor változó munkaerőigényét figyelembe véve valósulhat meg. Az ütemezett nyitás szabályait a tapasztalatok alapján a kormány egy év múlva újra át fogja tekinti, és ha szükséges , akkor változtat a feltételeken. A kormány arról is döntött, hogy az ütemezett nyitás mellett fokozottabban ellenőrzik a külföldiek magyarországi munkavégzését, és erőteljesebben fellépnek az illegális foglakoztatás ellen – közölte Danks Emese kormánysz óvivő. vissza Sólyom László: Lehet más a politika Magyar Nemzet 2007. január 2. Szerző: Pál Gábor A családok szerepéről, a gyermekekért való áldozatvállalás fontosságáról beszélt Sólyom László köztársasági elnök újévi kö szöntőjében. Kifejtette: lehet más a politika; a megrázkódtatás után helyre kell állítani a közbizalmat, amely nem épülhet a mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra. Gyulai Attila, Political Capital Institute: Sólyom László második újévi besz éde körülményeiből látszik, hogy a köztársasági elnöki beszéd a politikai hagyomány fontos elemévé vált. Már előtte megindultak a találgatások arról, hogy mit és hogyan fog mondani. Az államfő részben hagyományos elnöki beszédet mondott, amelynek középpont jában az összetartozás, a partnerség és a kölcsönös tisztelet állt. Önmagát az állampolgárok és a politika között igyekezett elhelyezni, amikor rámutatott a kölcsönös elvárásokra a pártok és a választók között. Legutóbbi megszólalásaihoz képest nem azt a k ülönbséget emelte ki, amely az egyes politikai erők között van, hanem azt, ami az állampolgárokat elválasztja a politikától. Kiemelte a szavazótáborok egymáshoz való közelségét. A megosztottságot az elnök ezúttal nem pusztán bírálta, hanem tompítani igyeke zett. A másik üzenet viszont az állampolgár pozíciójából a politikának szólt, arra utalva, hogy a pártok túl messze kerültek szavazóiktól. Emellett újra felelevenítette saját programjának néhány elemét: a „lehet más a politika”, amely a Védegylet szlogenje ként vált ismertté korábban. A civil szervezetekhez való közelség szintén fontos eleme a köztársasági elnök imázsának. Boros Bánk Levente politikai elemző: Fontos eleme volt a beszédnek a társadalom és a politika elszakadása. Ugyanakkor Sólyom László kínos an próbált ügyelni arra, hogy kiegyensúlyozott legyen politikai mondanivalója. Gesztusokat tett mindkét politikai oldal irányába. Legitimálta a magyar gazdaság állapotát, a megszigorításokat, de gesztusként értékelhetők – a 2004. december 5i kettős államp olgárságról szóló népszavazás óta – a magyar nemzet egységéről megfogalmazott kijelentései is. Nem elhanyagolható, hogy az államfő a leszakadó rétegekről is beszélt, s a szegények támogatására szólította fel a rendszerből meggazdagodókat. Átsiklott ugyanak kor az államfő a kormány legitimizációs válságán, illetve ezt a problémakört átvetítette az egész magyar politikai elitre, s nem mutatott fel, nem kínált megoldási javaslatokat. Az ország pártpolitikai megosztottsága vonatkozásában elfelejtette a köztársas ági elnök, hogy Magyarországon minden átpolitizált, szakmai előremenetelekbe, kinevezésekbe is
