Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-09
17 Nem, nem az a baj, hogy nem járunk egész évben kokárdásan, s nem énekeljük naphosszat a Himnuszt. Meg kell hagyni ezeket a szép ünnepeket fényesítendő, ne t együk ki őket a hétköznapok koptatásának. A nemzettudatnak ott mélyen legbelül (mint a címer a trikolorban) kell élnie, égnie, hogy ne hasíthassa ki senki. Mert az így támadó üresség már csak a hiány jelképe lehet. Így, az esztendő elején, ünnepek csitul ó hangulatában, nem árt, ha elgondolkodunk mindezen. Főként e kishazában lehet hasznos az elmélkedés most, amikor Románia EUs csatlakozásával Erdély magyarsága az anyaországgal egy közösségbe került. Igen, igen. Tudatosan kerülöm a vissza, össze, egyb e- kezdetű kifejezéseket. Tudatosan, mert félek, hogy csak bizonyos szempontból, megszorításokkal lennének igazak. A magyar egységhez másra is szükség van. Például az együvétartozás vállalására – itt is, ott is. Elmében is, lélekben is. S akkor majd me gértjük, hogy miért, mikor és hogyan jelkép a lyukas zászló. S felelőtlenül nem nyúlunk TrianonJalta szárú ollóhoz. Mert nekünk aztán igazán tudnunk kell: ami összetartozik, azt nem szabad szétvágni... vissza Horváth Sándor Megelőztük magunkat − Vane oka az erdélyi magyarnak az EUfóriára? Kárpáti Igaz Szó • 2007.01.06. Van! Annak is van, aki cinikusan megállapíthatja, hogy lám, lám, ismét megelőztük korunkat: az időeltolódás miatt Románia egy órával korábban csatlakozot t az Európai Unióhoz, mint ahogy Brüsszelben érvénybe lépett az integrációs szerződés. És annak is van, aki pesszimizmusra hajlamos, és azt állítja, a 2006. esztendő huszonötödik órájában – amikor az Unió fővárosában elütötte az éji delet – , csak akkor csatlakoztunk. Akkor is van okunk örülni, ha a gazdasági elemzők már kijózanítottak: Románia, a balkáni ország korán lett az európai közösség tagja. Az egy főre eső bruttó nemzeti összterméke 2006ban 3200 euró volt, az uniós átlag 2005ben 23 000! Az in fláció tavaly volt a legalacsonyabb, "alig" 4,8%os, de még így is magas az európai 1,8%os átlaghoz képest. Romániában a legkisebb a minimálbér az EU tagállamai közül. Románia két gazdasági mutatója jobb mint az uniós átlag: a munkanélküliségi ráta, ill etve a gazdasági növekedés mértéke. Noha a legnagyobb gazdasági növekedést köztudottan a legelmaradottabb országban lehet a legkönnyebben elérni! Nem is Románia gazdasági teljesítménye miatt döntöttek a csatlakozási szerződés ratifikálása mellett az euró pai tagállamok! Legfennebb a 20 milliós piac, az olcsó munkaerő tehette vonzóvá az országot az Unió számára. Politikai döntés született. Amint Horia Roman Patapievici filozófus mondja, a csatlakozással gyakorlatilag bezárult az a történelmi zárójel, amel yet 1945ben, a kommunizmus szálláscsinálásakor nyitottak a nagyhatalmak, s amely Romániát eltérítette a nyugati típusú demokrácia útjáról. Az ország geopolitikai helyzete, az északatlanti szövetséghez, a NATOhoz való csatlakozás, illetve az Egyesült Áll amok afganisztáni és iraki katonai akcióinak támogatása is a csatlakozás javára szolgált. A romániai magyarság számára természetesen pillanatig sem volt kétséges, hogy az uniós integráció az egyetlen járható út. A romániai magyarság politikai szervezete, az RMDSZ már 1990ben az uniós csatlakozást nevezte meg legfontosabb feladatának. Az 1996. évi választási kampányban már a Vízum nélkül Európába! jelszóval indult az érdekvédelmi szövetség. Az RMDSZnek, amely 1996 óta a kormányerőket támogatja, jelentős szerepe volt a csatlakozási folyamatban.
