Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-09
18 Azok sem állnak messze az igazságtól, akik az RMDSZt azzal vádolják, hogy felvállalta azt a kirakatszerepet, amelyet a román hatalom neki szánt. A román – magyar, többség – kisebbség viszonyát a valóságosnál kissé jo bb színben feltüntető kormányzási együttműködés, a sok esetben a magyarságnak károkat okozó kompromisszumok mégis meghozták a legnagyobb eredményt: az uniós integrációt. Örülhetünk mi, erdélyi magyarok, hiszen számunkra is megtörtént a jóvátétel. Ezúttal nem keletről nyugatra, hanem nyugatról keletre suhant át fölöttünk a határ, és valahányan Európa polgárai lettünk, értelmetlenné vált esetünkben a határon túli magyar megnevezés, hiszen sok millió magyarországi, szlovákiai, szlovéniai, ausztriai magyarral együtt vagyunk immár határon belüliek. És reménykedünk, hogy hamarosan együtt leszünk a vajdasági és a kárpátaljai magyarokkal is! Az erdélyi magyarság ebbéli reményét az RMDSZ elnöke, Markó Béla is osztja, aki újévi beszédében kifejtette: "Ha elfelejtjük régi átkunkat, a magyar – magyar viszályt, ha megértjük, hogy most mindennél fontosabb a magyar nemzet új európai együttlétén munkálkodni, és ha annak is tudatában vagyunk, hogy ezt nem a románok, szlovákok, szerbek, horvátok, ukránok ellenében kell cseleke dnünk, hiszen ugyanúgy együtt akarnak lenni ők is, akkor mindannyian nyertesek leszünk." Noha az Európai Unió a kisebbségvédelem terén csupán ajánlásokat fogalmaz meg, az erdélyi magyarság remélheti, hogy egyéni és emberi jogait európai állampolgárként t öbbé már nem csorbíthatja egyetlen politikai hatalom sem. "Emberi döntés volt Trianonban, hogy szétválasztanak minket, és emberi döntés volt az is, hogy ismét együtt legyünk. Csakhogy abba, ami az első világháború után történt, nem tudtak beleszólni elei nk, nekünk viszont megadatott, hogy befolyásoljuk a történelem menetét. Mi döntöttünk arról, hogy siettetjüke ezt a pillanatot, avagy hátráltatjuk. Nem volt könnyű megmondani, hogy mi a helyes, hiszen tudtuk, hogy még mindig nem vagyunk egyenlők, még mind ig nem vagyunk önállóak, és az európai uniós belépés után is folytatnunk kell majd a harcot jogainkért. De azt mondtuk: az a legfontosabb, hogy együtt legyünk mindannyian a közös Európában, együtt legyen magyar a magyarral" – hangsúlyozta Markó Béla szövet ségi elnök. Noha sokakban felmerülhet a kérdés, hogy kellette egy olyan gazdaságipolitikai államközösségnek a tagjává válnunk, amely még minket is felvesz, az uniós integráció vissza nem térő lehetőséget nyújt az erdélyi magyarság megmaradására, társad almi modernizációjára is. Ezért örvendhetünk. S ha majd gyorsan elmúlik az EUfóriánk, következik az építkezés korszaka. Mert a csatlakozást a felzárkózásnak kell követnie! vissza Az igazi KISZó felkérésére írta: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke Egy hét múlva csatlakozás utáni stratégiavita Új Magyar Szó 2007. január 9. Szerző: G. G. Călin PopescuTăriceanu kormányfő jövő szerdára hívta össze a hazai p arlamenti politikai alakulatok vezetőit, akikkel az ország csatlakozás utáni stratégiáját kívánja megvitatni. A konzultációt megelőzően azonban szakemberek elemzik a kormány által összeállított dokumentumtervezetet, amelyet több politikai alakulat is túlsá gosan általánosnak tart. Cristian Diaconescu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) sajtószóvivője tegnap azt mondta, fontolóra veszik a meghívást, abban az esetben, ha lehetőséget látnak "a komoly egyeztetésre és egy jól megalapozott stratégia elfogadására". Ez azonban nem jelenti azt, hogy a PSD eláll abbéli szándékától, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen, ha a kabinet a tavaszi parlamenti ülésszak első hetében nem mutat be életképes csatlakozási stratégiát. Mircea Geoană PSDelnök szerint azzal, hogy a stratégiát nem véglegesítették, Románia az év első nyolc napjában 64 milliárd, azaz napi nyolcmilliárd eurót veszített. Az RMDSZ saját javaslatokkal készül a jövő
