Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-09
11 bűnösként kivégzett államférfi, Tiso iránti csodálatának is. Az egyházi vezető meglepő nyilatkozata ors zágszerte nagy felháborodást keltett. Belousovová nem érti, miért foglalkoztatja most ez a kérdés olyannyira Szlovákiát, amikor fontosabb problémákkal kell megküzdenie. Mindeközben Robert Fico szlovák miniszterelnök elhatárolódott Ján Sokol kijelentéseitő l, Dusan Caplovic emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnökhelyettes pedig a társadalmi vita szükségessége mellett foglalt állást a témában. vissza RV Energiaháború: a piac újraelosztása Magyar Hírlap • 2007.01.09. Az előrejelzések szerint Földünk kőolajkészletei és gáztartalékai fél évszázadon belül kimerülnek. Az utóbbi években – alig észrevehetően – új időszámításba léptünk: a fosszilis energiáért, i lletve az ebből származó jövedelmekért és az általa megszerezhető világpolitikai pozícióért folytatott küzdelem korszakába. A küzdelem, amelyik a nagy energiatartalékokkal rendelkező országok, a kitermelők és a nagy energiavásárlók között folyik, egyre job ban hasonlít a hidegháborúra. Ebben a küzdelemben egyre nagyobb szerepet játszik Oroszország. Orosz pozícióerősítés A legnagyobb földgázlelőhelyek Oroszországban találhatók, a kőolajtartalékok tekintetében pedig a második a világrangsorban. A keleteu rópai piacgazdaság legújabb kori kezdetén, a kilencvenes években, néhány úgynevezett "orosz oligarcha" – multinacionális cégekkel a háta mögött – megpróbálta rátenni a kezét Oroszország óriási nyersanyagkészleteire. Putyin elnök ezt nem helyeselte, és nem sokat válogatva az eszközökben egyszerűen bebörtönözte vagy száműzte azokat, akik "nem értettek a szóból". Ez volt a híres Hodorkovszkijügy s annak számos mellékszála. Mára már átrendeződtek az erőviszonyok. Oroszország gázkészletével a Gazprom nevű ál lami vállalat gazdálkodik, az olajkészlet fölötti ellenőrzést pedig éppen most próbálja átvenni. A legfrissebb hírek szerint december 12én az orosz Környezetvédelmi Felügyelőség közölte a Szahalin 2. nevű, 1994 óta dolgozó olajkitermelő konzorcium főrészv ényesével, a Shell társasággal, hogy vagy megbünteti harmincmilliárd dollárra környezetpusztításért, vagy átadja a konzorcium részvényeinek több mint ötven százalékát a Gazpromnak. December 22én Putyin elnök fogadta a Shell elnökét, és örömét fejezte ki, hogy a vállalat úgy döntött: meghívja a Gazpromot a Szahalin 2. projektbe. Az Eurasia Daily Monitor január 3án pedig beszámolt arról, hogy Környezetvédelmi Felügyelőség jelezte: hamarosan megvizsgálja a Szahalin 1. programot vezető Exxon Mobil tevékenység ét is. Oroszország tehát folytatja pozícióerősítő akcióit a fosszilis energiahordozók világpiacán, fokozatosan kiszorítva az orosz mezőkről az idegeneket. S ennek következményeképpen ismét világpolitikai tényezővé válik. Oroszországnak a gáz- és kőolaj eladásból származó költségvetési tartalékai – NATObecslések szerint – 250 milliárd dollárra rúgnak. Ám a jövedelmezőségnél fontosabb a meghatározó orosz geostratégiai pozíció megszerzésére irányuló törekvés, vagyis hogy Oroszország nélkül ne születhessék fontosabb regionális vagy globális döntés. Függőségi helyzetek Az Európai Unió tagállamainak energiafüggősége Oroszországtól jelentős, és nem kiegyensúlyozott. Míg a "régi tagállamok" (EU15) függősége mintegy huszonöt százalékos, az új tagállamoké, vag yis KözépEurópáé hetvennyolcvan százalékos, s egyre növekszik. Az orosz politika Európa megosztására törekszik. KözépEurópa érdeke ugyanakkor az unió egységének megőrzése, a közös energiapolitika megteremtése, mert csak az egységes unió mentheti meg Köz ép- és KeletEurópát egy végletes – és az energiaellátáson messze túlmutató – új függőségi helyzettől.
