Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-08
10 – Én ezt nem így látom. A nemzeti megegyezés koalíciójáról szóló szerződésben, az úgynevezett Univerzálban a külpolitikai irányvonal változatlansága, int egrációs elkötelezettsége, visszafordíthatatlansága mellett tesz hitet. Ez pedig egyértelműen a szemünkben másik alternatívát jelentő, Oroszországgal és Belorussziával kötendő államszövetség elutasítását jelenti. Az Európai Unió ugyan láthatóan nem kér Ukr ajnából, Kijev azonban oda, a NATOba és a WTOba törekszik. – De a pártja által példaként emlegetett Oroszország is a WTO tagja szeretne lenni. – Számunkra valóban Oroszország a szimpatikus geopolitikai irány, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenben eg yetértenénk Moszkva elképzeléseivel. A WTO helyett én például a három szláv állam alkotta közös gazdasági térség létrehozását, a nyitott piac helyett a protekcionizmust támogatom. Magyarország ezt nem engedheti meg magának, egy olyan hatalmas állam, mint O roszország, azonban igen. Önök ráadásul más kultúrkörhöz is tartoznak, így érthető a választás, Ukrajna ugyanakkor ezer szállal kötődik Oroszországhoz, így természetes szövetségese kell, hogy legyen. – Már többször is említette, így vélhetően egy ukrán – belorusz – orosz államszövets éget tartana ideálisnak. Nem lenne ennél fontosabb és reálisabb is a független Ukrajna föderális berendezkedésűvé tétele? – E két elképzelés nem zárja ki egymást. Egyébként mára Janukovics is elállt a föderalizáció kampányban még hangoztatott elképzelésétő l. Ugyanazt csinálja, mint egykor Kucsma, aki például szintén az orosz nyelv hivatalossá tételével nyert, aztán gyorsan elfelejtett minden ígéretet. – Összességében hogyan értékeli Janukovics eddigi kormányzását? – Nagyon negatívan. Alapvetően a nagytőke é rdekeit képviseli és Nyugatbarát politikát folytat. Így a NATOval kapcsolatosan is az elődje által lefektetett úton halad, asszisztálva az északatlanti szövetség Oroszország ellen irányuló, a balti országoktól Ukrajnán át Grúziáig terjedő térséget előre tolt bástyaként ehhez felhasználó törekvéseihez. Felhívnám egyébként a figyelmet arra, hogy Európának mindez nem érdeke. Számára ugyanis fontos a posztszovjet térség stabilitása, már csak az energiaellátás biztonsága miatt is. Nem véletlen, hogy Amerika en gedi rá Oroszországra a csatlósait, a baltiakat, Lengyelországot, Romániát és Grúziát, elbizonytalanítva az egész régiót. Kinek az érdeke tehát Grúziát vagy Ukrajnát bevonni a NATOba? Hát nem Európának! – Olvasva, hallva a nyilatkozatait, szavai sokszor e gy letűnt kort idéznek fel bennem. Miként gondol vissza a Szovjetunióra? – Nagyon sajnálom, hogy a Szovjetuniót szétrombolták. – Mintha mások is így lennének ezzel! Az Egyesült Államok például mintha a Szovjetunió felbomlása óta nem találná a helyét a vilá gban, s bizonyos tekintetben egyre inkább emlékeztet egykori halálos ellenségére!? – Ezzel az összehasonlítással nem értek egyet, hiszen a Szovjetunió soha nem volt agresszor, s valutájával sem gyakorolt nyomást a pénzpiacokra. Az Egyesült Államok Iraktól Iránon, ÉszakKoreán át Ukrajnáig most már az egész világon nemzeti érdekeit védi. Kihasználva a szociális elégedetlenséget, még Magyarországon is zavargásokat keltett, miután a kormányfő kicsit közeledni merészelt Oroszországhoz. Amerika számára azt jelen ti az új világrend, hogy mindenhová a saját bábjait helyezi. Ennek már megálljt kell parancsolni! – Azért ami az összehasonlítást illeti, mi még emlékszünk 1956ra is! Az őszi budapesti zavargások magyarázata sem ilyen egyszerű, azok „megszervezéséhez” elé g volt a magyar kormány. Ami pedig Amerika világban betöltött mostani szerepét illeti, abban lényegében egyetérthetünk. Térjünk azonban vissza Ukrajnához. Pártja tavaly nyáron a krími tüntetésekkel, a NATOhadgyakorlat megakadályozásával hívta fel magára l egutóbb a nemzetközi sajtó figyelmét. Vannak olyan vélemények, hogy a Krím még ütközési pont lehet Moszkva és Kijev között. Milyennek látja a félsziget jövőjét? – Nézze, a Krím Ukrajna lőporos hordója, s a helyzet sok tekintetben hasonlít a balkánihoz. Úgy látom, vannak olyanok, akik a feszültség élezésében érdekeltek. Kijev például a tatárokat felhasználva mintha tudatosan provokálná Oroszországot. Mindez nagyon hasonlít Grúzia viselkedésére. S akkor még nem beszéltem arról, hogy erősödik itt az iszlám fun damentalizmus, amelynek támogatásában érdekelt néhány állam. vissza Uniós premier: kód, űrlap és árváltozás nélkül − Románia egy héttel az uniós csatlakozás után Magyar Hírlap • 2007.01.08. Romániában kevés látható jele van annak, hogy az ország egy hete az Európai Unió tagja. Az uniós pályázati nyomtatványok késnek, nyoma sincs az importdömping miatt várható áresésnek az élelmiszereknél, igaz, egyelőre a más területeken jósolt drágulásnak sem. A gyulai határállomáson minden csendes. Átlagos január eleji nap; délelőtt tíz körül oldalanként öthat autó sorakozik. A vizsgálatra várakozó, frissen uniós polgárokká lett szomszédok szemmel láthatóan élvezik a gyors
