Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-06
19 Kovács László magyar uniós biztos: jobb belül, mint kívül Népszava 2007. január 6. Magyarország joggal aggódhatna az energiát politikai eszközként használó Oroszország törekvései miatt, ha nem lenne az Európai Unió tagja – vélekedik Kovács László, aki nagy jelentőségűnek tartja a közös energiapolitika megvalósítását célzó brüsszeli erőfeszítéseket. Az Európai Bizottság magyar tagja szerint az unió jelentős – tízszázalékos – hazai népszerűsé gvesztése egyfelől a túlzott elvárások, másfelől pedig a gyenge kommunikáció következménye lehet. – Az Európai Unió kis híján újra az energiaválság szélére sodródott az orosz – fehérorosz gázárvita miatt. Tavaly ilyenkor az orosz – ukrán nézeteltérések kelte ttek hasonló aggodalmat a kontinens több országában, így Magyarországon is. Brüsszel nagyszabású terveket sző a hasonló helyzeteket megelőzni hivatott közös energiapolitika megvalósítására, de tavaly óta nem sok minden történt. – Az Európát fenyegető glob ális kihívások közül az egyik legveszélyesebb az energiaellátás biztonságának hiánya, az olaj- és gázárak kiszámíthatatlan mozgása, valamint a szénalapú energiahordozók elégése nyomán keletkező, éghajlatváltozást előidéző széndioxidkibocsátás. Az Európai Unió energiafelhasználásának több mint a fele importból származik, ráadásul ezek az energiahordozók nem a világ legbiztonságosabb térségeiből érkeznek. Sőt: elég egy gázárvita Oroszország és Ukrajna vagy Oroszország és Fehéroroszország között, és máris ve szélybe kerül néhány európai ország földgázellátása. Az Európai Bizottság ezért egy olyan közös energiapolitikán dolgozik, amely kiküszöbölné ezeket a bizonytalanságokat. Sokszínűbbé akarjuk tenni a beszerzési forrásainkat és a szállítási útvonalakat, hogy ne legyünk túlságosan kiszolgáltatva egyegy térségnek vagy országnak. Ösztönözni szeretnénk az energiatakarékosságot, és növelni a megújuló energiaforrások arányát a felhasználásban. A Bizottság a jövő héten tűzi napirendre a közös energiapolitikára vona tkozó javaslatokat, amelyeknek nagy jelentőséget tulajdonítok. – Két évvel ezelőtt, amikor Barroso elnök önre akarta bízni az energiaügyeket, még senki sem gondolta, hogy az energiaellátás Európa egyik központi problémája lesz. Sajnálja vagy örül neki, ho gy végül is nem az öné lett ez a fontos szakterület? – Nem örülök neki, mert fontos és érdekes területnek tartom. De nem is sajnálom. Egyrészt azért nem, mert mostani szakterületem, az adó- és vámpolitika szintén nagyon fontos. Az adópolitika az egyik leg hatékonyabb eszköz, amellyel a tagállamokat ösztönözni lehet a közösen meghatározott célok elérésére. Másrészt mert minden lényeges döntés a biztosok testületének ülésén születik, tehát van alkalmam az energiapolitikáról is véleményt nyilvánítani. – Soka n azzal vádolják a Kremlt, hogy az energiát politikai fegyverként használja. Vane félnivalójuk az európai, és különösen az egykori szovjet érdekszférába tartozott országoknak Oroszországtól? – Ha nem lennénk uniós tagok, joggal aggódhatnánk. Nézzük meg, hogyan tárgyal Oroszország Ukrajnával vagy Fehéroroszországgal. Ugyanakkor egyetlen uniós tagállammal szemben sem léphet föl az erő pozíciójából, főleg ha azok egységesen lépnek fel. Pontosan erre irányul a közös energiapolitika. Igaz, az Európai Unió rász orul az orosz energiaszállításokra. De Oroszország számára is fontos az uniós felvevőpiac. Ráadásul az energiakészletek föltárásához, kiaknázásához szüksége van a nyugati tőkére és technológiára. – Távlatos elképzelések híján a Barrosobizottság több mint egy éve az apró lépések politikáját követi. Kézzelfogható, az állampolgárok közérzetét kedvezően befolyásoló döntésekkel akarja megváltoztatni az euroszkeptikus közhangulatot, eddig nem sok sikerrel. – A Bizottság, ha nem is könnyen, de kitartóan halad előre. Hosszú évek vitája után a közelmúltban a tagállamok elfogadták a szolgáltatási irányelvet, amely megnyitja a szolgáltatások piacát a most már tizenkét új ország szolgáltatói számára is, ami nagyon nagy eredmény. Ugyancsak sokéves huzavona után szüle tett meg a káros vegyi anyagok ellenőrzését és lehetőség szerinti visszaszorítását szolgáló uniós irányelv, amelyhez le kellett győzni az ipari lobbi ellenállását. Az emberek élete, egészsége ugyanis fontosabb, mint a vegyipar költségeinek kismértékű emelk edése. Kezdeményezte a Bizottság a mobiltelefonálás díjainak a korlátozását, miután kiderült, hogy a
