Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-06
15 A kormányzás alapegysége a jövőben egyértelműen a minisztérium. Ezért kellett csökkenteni a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek számát, illetve a kis reszlim inisztériumok egységesítésével erős komplex minisztériumokat kialakítani. Ezzel a kormányzati koordináció is javul, emellett a modern kormányzásban nincsenek tisztán ágazati ügyek, csak összetett feladatok. Ilyen megfontolásból jött létre az integrált igaz ságügyi és rendészeti minisztérium, a területfejlesztési, önkormányzati és helyi közigazgatási feladatokat integráltan ellátó minisztérium, erős társadalompolitikai tárcaként a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, illetve az egységes kultúrtárca. Ezek ma m ég döcögve működnek, de idővel a munka színvonala javulni fog. Eddig a minisztériumi munkában a lényeg a hatósági igazgatáson, az intézményirányításon és a költségvetési pénzek megszerzésén és elosztásán volt. Az új alapfeladatok a kormányzati stratégia tárcastratégiaként való kibontása, minőségi szabályozó munka, a nemzetközi együttműködés és végül a civil szférával való intézményes együttműködés. Ezáltal azonban nem látszatminisztériumok keletkeznek, hanem a megváltozott államfunkciókhoz igazodó új típu sú minisztériumok. Ehhez a tartalmi változáshoz kellett igazítani a minisztérium vezetési rendszerét is. A rendszerváltozás elején az alapelképzelés az volt, hogy váljon élesen szét a minisztérium politikai vezetése (miniszter, politikai államtitkár) és szakmai vezetése (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkárok). Ez a struktúra azonban az utóbbi mintegy tíz évben a kiéleződött pártharcok következtében felbomlott, és a minisztériumi közigazgatási apparátusok többsége osztályvezetői szintig átpoli tizálódott. Sokan - így magam is - a megoldást a politikai elem visszaszorításában és a közigazgatási vezetés megerősítésében látták. A Gyurcsánykormány viszont a politikai kormányzás jelszavával nem ezt az utat választotta, hanem az ún. szakpolitikai kon cepciót. Ennek értelmében a miniszter szakpolitikus, a minisztérium egységes politikai és szakmai vezetője, akinek egy helyettese van, az államtitkár, aki ugyancsak egyszerre szakmai és politikai vezető. A miniszter kormánytagként vezeti a tárcát, azaz nem a tárca érdekképviselője a kormányban, hanem a kormány képviselője a tárcánál. A kormányzati irányítás egysége érdekében a szakállamtitkárokat a miniszterelnök nevezi ki, akik ezentúl állami vezetőnek minősülnek. A tartalmi átalakítás további eleme a ko rmányzás egységének erősítése. Ennek érdekében a kormányzat egységes funkciójaként kell kialakítani a Miniszterelnöki Hivatalhoz kapcsoltan - a kormányzati tömegkommunikációs centrumot, - a kormányzati személyzeti központot, - a kormányzati gazdasági in frastrukturális centrumot, végül - az elektronikus közszolgáltatási kormányzati központot. Ennek a négy centrumnak a kialakítása megkezdődött, teljes kiépítésük igénybe fogja venni a 2007es évet. Ezzel párhuzamosan leépülnek a központi államigazgatási szerveknél eddig széttagoltan működő hasonló infrastrukturális egységek, és ez jelentős megtakarításra fog vezetni. A kormányzati irányítás stratégiai szerveként létrejött az államreformbizottság mint speciális, a miniszterelnök által vezetett és kormán ybiztos által menedzselt kormánybizottság. Ez a kormánybizottság hangolja össze a nagy állami elosztórendszerekkel kapcsolatos reformokat (egészségügy, társadalombiztosítás, oktatás), és ilyen értelemben általános reformbizottság. A tárcastratégiákat az ál lamreformbizottság állásfoglalásaihoz igazítva kell kialakítani. Emellett a magyar kormányzást hozzá kell igazítani az unió döntéshozatali rendszeréhez. Ennek a tagállamokban kialakult rendszerhez igazodva két kulcsszerve van: kifelé a Külügyminisztérium, a belső koordináció pedig kormánybiztos irányításával a Miniszterelnöki Hivatalban történik. Ehhez hozzájárul a következő hétéves időszakban a jelentős uniós támogatások befogadása a második nemzeti fejlesztési terv keretében. Erre a feladatra a Nemzeti F ejlesztési Hivatal helyébe lépő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jött létre, amely integrálta az eddig különböző minisztériumokban elszórtan található ún. irányító hatóságokat. Alapvető feladat végül a Miniszterelnöki Hivatal szétdaraboltságának és "vegyesk ereskedés" jellegének megszüntetése. E téren történt előrelépés, például a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter óriási kabinetjeinek megszüntetése, és ezáltal a MeH megkettőződésének felszámolása. Ugyanakkor a MeHet vezető miniszt erre még mindig túl sok politikai teendő hárul, és a MeH változatlanul nem vált valódi kancelláriává, amely egyfelől a miniszterelnök, másfelől a kormány közigazgatási munkaszervezete. Változatlanul
