Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-06
14 romlik, állandósult koordinációs zavarok mutatkoznak, a döntéselőkészítés nehézkes, a végrehaj tás szétesik, komplex feladatok (pl. válságszituációk) gyors és hatékony kezelésére ez a szervezetrendszer alkalmatlan. b) A kormányzati szervezetrendszer - állandóan növekvő méretekben - túlpolitizált. Nyilvánvaló, hogy a modern kormányzás lényeges rész e a pártpolitizálástól viszonylag önállósított kormányzati közpolitika, és ennek tömegkommunikációs "eladása". Ugyanakkor a politika nem teheti tönkre a kormányzás másik két rendkívül fontos elemét, a központi államigazgatás irányítását és a közintézmények ún. menedzseri irányítását. c) A kormányzati szervezet részeinek belső egyensúlya megbomlott. Túl sok a vezető, illetve a vezetői stáb felül, rengeteg a kezdő alul, és középről hiányzik a valódi köztisztviselő, a szakmai tekintély, a "zongoracipelő". Emellett a minisztériumi fő felad atokkal csak a létszámnak mintegy fele foglalkozik, a többi gazdasági, illetve egyéb infrastrukturális feladatot lát el. Nincsenek megfelelő teljesítménykövetelmények és költségelemzések, holott ma már nem egyszerűen jogállami kormányzásra, hanem jogállami keretek között hatékony kormányzásra van szükség. d) A kormányzati struktúra alján szervdzsungel található, mintegy a kormányzat szürkegazdaságaként. Ennek részei egyfelől a központi államigazgatás különböző területi dekoncentrált szervei, másfelől az i gen felduzzadt háttérintézményi szféra, ahol felesleges költségvetési szervek sokasága mellett számos pszeudo közalapítvány, illetve közhasznú társaság található, amelyek az Állami Számvevőszék ismétlődő megállapítása szerint a közpénzek elfolyatásának csa tornáit képezik. e) A kormányzás nem átlátható, nem a civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel való partneri együttműködésen alapszik. Ez a működési mód nem alkalmas arra, hogy közbizalmat ébresszen a lakosságban a kormányzati tevékenység iránt. II. A modernizáció intézkedései A kormány által tett eddigi intézkedések alapvetően a következők. Az eddigi 18 tagú kormánnyal szemben 13 tagú kormány, az eddigi 14 minisztériummal szemben 11 minisztérium, tárca nélküli miniszter egyelőre a kormányban ninc s. A korábbi politikai államtitkárközigazgatási államtitkárcímzetes államtitkári szisztémával szemben az új rendszerben minden minisztériumban csak egy államtitkár lehet, aki a miniszter helyettese. A helyettes államtitkárok száma - új elnevezéssel szaká llamtitkárként - lényegében változatlan maradt (minisztériumonként legfeljebb öt). Ezentúl egyszerre legfeljebb három kormánybiztos lehet a kormányban, az eddigi kormánymeghatalmazottikormánymegbízotti státusok (több mint tíz volt) megszűntek, és a kormán ybiztos legfeljebb kétéves megbízást kaphat. A minisztériumokban - legfeljebb hat hónapra - maximum két miniszteri biztos dolgozhat. A 2006. évi LV. törvény megszüntette továbbá az ún. államtitkári juttatásokra jogosult vezetők kategóriáját is. Erős rost álást hajtottak végre a több mint hatvan - minisztériumon kívüli - ún. országos hatáskörű szerv körében. A szférát két részre osztották: kormányhivatalokra és minisztériumi irányítású központi hivatalokra. A 2006. évi LV. törvény mindöszsze négy kormányhiv atalt sorol fel (KSH, PSZÁF, az energia és hírközlési hatóság). A minisztériumi hivatalok száma már eddig is jelentősen csökkent, pl. a turisztikai, az építésügyi és a sporthivatal beolvadt az önkormányzati minisztériumba, és a költségvetési törvény nyomán január 1jétől újabb jelentős hivatalösszevonásokra kerül sor a bányászatban, közlekedésben. Ugyancsak folyamatban van a minisztériumok területi dekoncentrált szerveinek csökkentése, összevonása, illetve regionalizálása is. A költségvetési törvény nyom án erősen csökken a háttérintézményként működő költségvetési szervek száma. Emellett a közhasznú társaság, illetve a közalapítvány intézménye a jövőre nézve megszűnik. Mindezen szervezeti intézkedések eredményeként a kormányzati szervek száma 2007 elején több mint 25 százalékkal, a vezetők száma mintegy 100 fővel csökken. A kormányzati irányítás átalakítása azonban nem egyszerűen a leépítést szolgálja: a cél a jobb minőségű kormányzás, jobb közszolgáltatások biztosítása. A fogyókúra nem az önkínzásért van , hanem az egészségesebb életért, a nagyobb teljesítőképességért.
