Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-06
13 nagykövetség konzuli hivatala előtt már napok óta többezres tömeg elégedetlenkedik az ügyintézés lassúsága miatt. Bár a követség online bejelentkezési rendszert kezdett működtetni a tömegjelenetek elkerülése érdekéb en, a nagyszámú kérés miatt a számítógépes rendszer működésképtelenné vált, és a kedvezőtlen időjárással együtt ez tovább növelte a káoszt és a moldovaiak sokezres tömegének idegességét. Az ingerültségre Bukarest széttárt karokkal válaszol, és arra hivat kozik, hogy már 2006 elején kérte Kisinyovtól, egyezzen bele abba, hogy Cahulban és Baltiban újabb román konzulátusok nyíljanak - de a moldáv kormány erre mindmáig nem válaszolt. S bár a kisinyovi konzulátust korszerűsítették, kapacitása legfeljebb napi há romszáz vízum kibocsátását teszi lehetővé. Ami pedig borzasztóan kevés. Románia most szembesül azokkal a kérdésekkel, amelyek Magyarországot és mások mellett az erdélyi magyarságot már évekkel korábban foglalkoztatták. Nem elképzelhetetlen, hogy Bukarest a magyar megoldásoknál sokkal pragmatikusabban kezeli majd a kérdést. Erre enged következtetni az a fordulat is, amelyet az EUcsatlakozás után jelentettek be Bukarestben, miszerint Románia bátorítja a bevándorlást. A kormány olyan intézkedéseket kíván hozni, amelyek a bevándorlást előmozdítanák, hogy ezáltal is ellensúlyozza a lakosság lélekszámának folyamatos apadását és a számos iparágban, de hangsúlyosan a textiliparban és az építőiparban mutatkozó munkaerőhiányt. Bukarest nem rejtette véka alá, ho gy főképpen az Ukrajnában és a Moldovában élő román közösség tagjait szeretnék az áttelepülésre ösztönözni, s hogy evégett az áttelepülésükkel kapcsolatos bürokráciáról is hajlandók lemondani. Az utóbbi tizenhét évben Románia lakossága másfél millióval c sökkent, és jelenleg 21,5 milliót tesz ki, a tendencia azonban további látványos csökkenést valószínűsít. Jelenleg a munkaképes román lakosság kevesebb mint 9 millió, de ezek közül négymillió külföldön vállal munkát. November végén Romániában négymilliónál alig több személy állt munkaviszonyban. vissza Reszliminisztériumok alkonya - A kormányzati szervezetrendszer átalakításáról: a fogyókúra nem az önkínzásért van Népszabadság • Sárközy Tamás • 2007. január 7. A kormá nyzati szervezetrendszer átalakítása az a terület, amelyen 2006ban a má sodik Gyurcsánykormány a legtöbbet tett az államreform megvalósítása érdekében. A 2001es Prodiféle fehér könyv a versenyképesség javítása érdekében az uniós tagállamok alapvető feladatául tűzte ki a kormányzati irányítás teljesítőképességének növelését. Magyarországon is mintegy tíz éve aktuális a túl tradicionális és az unió döntéshozatali rendszeréhez nehezen kapcsolható kormányzati szervezet és működés átalakítása. Természetesen az e tárgyban hozott intézkedések sokféleképpen értékelhetők. Egyesek t úlzott hatalomkoncentrációról, látszatminisztériumokról, (fél)prezidenciális kormányzásról beszélnek. Sokan egyenesen azt mondják, hogy a magyar közigazgatás végső szétverése folyik. Véleményem szerint a kormányzati szervezetrendszer átalakítása alapvetően helyes irányban történt, és minden reményünk megvan arra, hogy az új kormányzati struktúra kiépítése 2007 végére befejeződik és egyben stabilizálódik. I. Amin változtatni kellett Alapvető egyetértés van abban, hogy eddigi kormányzásunk nem felel meg a z államfunkciók változásával keletkezett új követelményeknek. A főbb hibák a következők: a) A kormányzati szervezetrendszer közhatalmi része állandóan növekszik, közintézményi része viszont mennyiségébenminőségében egyaránt leépül. A rendszer túlcentral izált és túlszabályozott, nem költségtakarékos. A túl terebélyes, túl tagolt kormányzati szervezetrendszer teljesítőképessége és szakmai színvonala folyamatosan
