Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-02
5 Korábban elképzelhetetlen volt, hogy az SNS bármiben együttműködjön az általa legfőbb ellenségnek kikiáltott magyar párttal, mostantól ez sem lehetetlen. A nemzetiek Tornalján az MKP jelöltjét támogatják a polgármesteri szék elnyerésében. Hasonló a helyzet Vágsellyén is, ahol ugyanazt a jelöltet támogatja a két párt, igaz, más pártokkal karöltve. A két párt összefogása kis híján a fővárosban is majdnem létrejött. Pozsonyban ugyanis az MKP fővárosi szervezete a legerősebb kormányzópárt, a Robert Fico miniszterelnök vezette Smer jelöltje, Monika Benová mögé sorakozott fel. Az egyébként euroképviselő Benová emellett a szintén kormánytényező, Vlad imír Meciar nevével fémjelzett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) támogatását is élvezi. Nem sokon múlt, hogy a harmadik kormányerő, az SNS is csatlakozzon ehhez az öszvér fővárosi koalícióhoz. Mérik a magasságot Január elsejétől csökken a sík v idéki települések költségvetése, és növekszik a magasabban fekvő vagy hegyvidéki városoké és falvaké. A kormány a jövőben az éves adóbevételek meghatározásakor fokozottabban kívánja figyelembe venni a tengerszint feletti magasságot. A határ 277 méter: az e nnél magasabban fekvő települések önkormányzatai összesen mintegy 220 millió koronával (1,32 milliárd forint) kapnak majd többet. Ficóék szerint erre azért van szükség, mert a hegyvidéki helységek energiaigénye magasabb. A szlovákiai magyarság szempontjábó l kedvezőtlen a döntés, jelentős hányada sík vidéki településen él. A legtöbbet a főváros veszíti az új rendelettel, ez Pozsony költségvetését 36 millió koronával (216 millió forint) kurtítja meg. Amiért mégsem adta támogatását, meglehet, nem csupán az MKPvel való ellenséges viszonyával, hanem legalább akkora mértékben Benová személyével is magyarázható. A Smer főpolgármesterjelöltje ugyanis nyíltan szélsőséges politikusnak tartja Slotát, a nemzetiek vezérét. Az MKP azzal, hogy a Smer, azaz a kormány jelöltjét támogatja, legalábbis Pozsonyban, szembekerült az ellenjelölt támogatóival, történetesen saját volt koalíciós partnereivel, a Mikulás Dzurinda korábbi miniszterelnök vezette Szlovák Demokrata és Keresztény Unióval (SDKÚ) és a kereszténydemokraták kal (KDH). Elemzők nem számítanak arra, hogy bármelyik párt kiugró eredményt produkálhat. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy a szlovákiai politikusok közötti frontvonalak nem merevedtek meg. Az ország 2926 polgármesteri székére összesen 8355 je lölt pályázik, egy posztra így csaknem három jelölt jut. A társadalmi presztízsen túl jelentős anyagi megbecsüléssel is jár a polgármesteri hivatás. Csak egy példa: míg a kormányfő havi alapbére 77 800 korona (kb. 470 ezer forint), a nagyvárosok első ember ei ennek akár kétszeresét is hazavihetik. Vannak települések, ahol senki sem tör a falu első emberének megtisztelő címére. Két városban, Nagyrőcén és Tőketerebesen tucatnyian indulnak a posztért. A jelöltek egyötöde nő. A választási hajlandóság az előz etes felmérések alapján nem nevezhető kiugrónak. Legfeljebb negyven százalék jelezte, hogy urnához járul. A választópolgárok mintha nem tudatosítanák, hogy akiket most módjukban áll megválasztani a következő négy évre, több tíz milliárd korona felhasználás áról fognak dönteni. Szlovákiában az 1989es rendszerváltás után most ötödik alkalommal tartanak önkormányzati választásokat. A legutóbbi, vagyis a 2002es voksoláson a részvételi arány országos szinten alig érte el az ötven százalékot. A települések val amivel több mint egyharmadában független jelöltnek sikerült megszereznie a polgármesteri széket. A helységek 13 százalékában a HZDS, csaknem nyolc százalékában pedig az MKP jelöltje győzött, 233 település élére állhatott MKPs polgármester. vissza Bizalmi előleg - Valami újat próbál ki: nemcsak követel a nemzetközi közösség, hanem integrál is Magyar Hírlap 2006. december 2. Szerző: Makai József
