Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-14
18 szomszédos országok is. A programok tervei is csak az után kerülnek Brüsszelbe, hogy a magyar kormány egyeztet a szomszédos országok vezet őivel – mondta Bajnai. A forrásokat egyebek mellett az egészségügyi, oktatási együttműködésre, a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolat erősítésére, valamint közös árvíz- és környezetvédelemre fordítják. A találkozó résztvevői egy kisebb horderejű, de annál fontosabb kérdésről is megegyeztek: a jövőre lejáró magyar igazolványokat automatikusan meg lehet majd hosszabbíttatni, bár ehhez először törvénymódosításra is szükség lesz. Jó, de nem elég A határon túli magyarok képviselői alapvetően eredmé nyesnek értékelték a fórumot, bár abban kivétel nélkül egyetértettek, hogy a Máértet nem helyettesíthetik az ilyen jellegű találkozók. Vannak még tisztázatlan kérdések a támogatásokkal kapcsolatban, és akadnak sürgősen megoldandó problémák is – mondta a találkozó után Markó Béla, aki mindazonáltal eredményesnek minősítette a fórumot. A politikus szerint a Máértet nem lehet ugyan más fórumokkal kiváltani, de a tegnapi találkozó is fontos eszköze lehet a véleménycserének. "Pozitív szájízzel" távozott Bugá r Béla, aki szerint a fórumon sokkal több dolgot sikerült elérni, mint amennyi megválaszolatlan kérdés maradt. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke utóbbiak közé sorolta az Illyés Közalapítványt, mellyel az eddig jól működő alkuratóriumi rendszer is megszűnn e. Az alkuratóriumok készítették elő, majd vitatták meg a projekteket, a kuratórium pedig csak ez után döntött arról, hogy elfogadjae a tervezeteket, vagy sem. Ha viszont mindezt csak egy kollégium fogja végezni, akkor egyegy projektre alig marad majd id eje, ami nem tűnik túl ésszerűnek. Ezért arra kértük a magyar kormányt, hogy egyeztessünk még ebben a kérdésben, és vonják be az előkészítésbe azokat a szakembereket is, akik már tudják, hogyan működik a rendszer – nyilatkozott lapunknak a politikus. Bár az uniós fejlesztési pénzek csak közvetve érintik Ukrajnát, a kárpátaljai magyarokat pozitívan érintő mozzanatai is voltak a találkozónak – mondta a megbeszélés után Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője. Bár annak a kis összeg nek a sorsába – tette hozzá – a külhoni magyaroknak sajnos nem is lesz sok beleszólásuk. Nem a Máért helyett "Miután a Magyar Állandó Értekezlet szünetel, ez egy olyan testület, mely párját ritkítja, hiszen a határon túli magyarság és Magyarország talá lkozását most mi képviseljük" – mondta Sólyom László a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat novemberi második találkozóján, amelyen itthon és a szomszédos országokban élő magyar tudósok, közéleti és civil szférában elismert személ yiségek vesznek részt. Mivel civil kezdeményezésről van szó, a politikai pártokat kizárták. A konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről. Sólyom László többször úgy nyilatkozott, elnöki tevéken ysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, s ennek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése. Ennek jegyében kezdődött meg 2006. május 4én a konferenciasorozat. Akkor az államfő azt mondta: ismételten beigazolódott, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni, az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai. Az államfő szerint ugyanakkor a konferenciasorozat ne m érinti a Máért szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. Sólyom Lászl ó a novemberi nem nyilvános tanácskozásra olyan, itthon és a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik "tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről".
