Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-14
19 Máért: Gyurcsány Ferenc szerint még nincs értelme összehívni Az Orbánkormány az 1999. februári magyar – magyar csúcs után döntött a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) létrehozásáról. Tagjai a "demokratikus legitimitással rendelkező" határon túli magyar szervezetek és a magyarországi parlamenti pártok, valamint a kormány. A Máért "a különböző országokban élő magyar nemzeti közösség demokratikus legitimitással rendelkező képviselője és a magyar – magyar együttműködés legitim politikai összehangolója". Gyurcsány Ferenc június közepén, egy "hivatalos és nem hivatalos" egyeztetés utáni baráti vacsorán közölte a határon túli magyarok szervezeteinek képviselőivel: amíg konkrét eredmény nem re mélhető ettől, addig nem hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet. Június 30án önálló szervezetként lényegében megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala is, a témával hasonló néven a kancellária új főosztálya kezdett foglalkozni. A kormányfő már a 2004 . decemberi népszavazás idején többször elmondta, hogy a testületnek nincs érdemi mondanivalója. Ezután a határon túliak összehívták a maguk külön Máértjét is, a budapesti kormány meghívása nélkül. Az utolsó nagyobb megbeszélést 2005 szeptemberében tartott ák. A kétórás találkozón a határon túli magyarok többsége továbbra is a kettős állampolgárságot látta az egyetlen megoldásnak problémáikra. A kettős állampolgárság mellett érvelt Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője is, annak ellen ére, hogy elismerte: uniós állampolgárként a felvidéki magyaroknak mindez csak jelképes gesztust jelentene. Ki a magyar? Magyar igazolványt kaphat az a nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, aki • a Szlovák Köztárs aságban, a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban – értelemszerűen ez most már Szerbiára vonatkozik – , a Román Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkezik; • magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el; • nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodási engedéllyel; • magyarnak vallja magát, és a kérelem benyújtásával kinyilvánította a magyar nemzeti közösséghez való tartozását; • tud magyarul, vagy a lakóhelye szerinti állam őt magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja, vagy a lakóhelye szerinti állam területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartják számon. Mire jó az igazolvány? A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény értelmében a magyar igazolvánnyal, illetve magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezők a Magyarország területén kedvezményeket vehetnek igénybe, valamint a szomszédos á llamban lévő lakóhelyükön pályázati úton támogatást kaphatnak. A kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos kedvezményeket élvezhetnek. A magyar igazolvány a határon túli magyar pedagógusoknak pedagógusigazolvány, illetve oktatói kár tya kiváltását teszi lehetővé. A szülőföldön magyar oktatási intézményben tanuló diákoknak biztosítja a Magyarországon érvényes diákigazolvány megszerzésének lehetőségét. A szülőföldjükön magyar oktatásinevelési intézményben tanuló gyermekek szülői neve lésioktatási és taneszköztámogatást iránti pályázatot nyújthatnak be. Az igazolvány korlátlan számú díjmentes utazásra jogosít minden hat év alatti, illetve hatvanöt év feletti magyart. Évente négyszer csak a másodosztályú jegy tíz százalékát kell fizetn ie minden igazolvány tulajdonosnak.
