Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-14
17 Alighanem egyfajta fogalmi koloncnak tekinthető tehát a kollektív jogok kategóriája is. Természetesen itt nem a fogalom segítségével oltalmazni óhajtott értékekről van szó, hanem eg y helyes gondolat helytelen kifejezéséről. Mert hiszen egy közösség mindig egyénekből áll, az egyének (történetesen) közös és többnyire egymással kapcsolatos érdekei azok, amiket helytelenül közösségieknek hívnak. Ha az embernek veleszületett és elidegenít hetetlen joga van a méltósághoz, a kulturális fejlődéshez és mindahhoz, ami a teljes értékű emberi életéhez elengedhetetlen, és ami mások méltányolható érdekeinek sérelme nélkül kielégíthető, akkor az emberi lét lényegéhez tartozó, a más emberekkel, egy sa játos közösséggel kapcsolatos érdekei is veleszületett és elidegeníthetetlen emberi jogai közé tartoznak. Ha a teljes értékű emberi élethez az intézmények alapítása, az önigazgatás kereteinek megteremtése hozzátartozik (márpedig nyilván hozzátartozik, hisz az "utódállamok" maguk is rendelkeznek ilyenekkel), akkor ezek létrehozása, működtetése, ennek támogatása nem kollektív, hanem alapvető emberi jog. Célszerű lehetne tehát az emberi jogok fogalmának további szélesítése, mégpedig egy teljesebb, az ember i ndividuális és kollektív vonatkozásait egyaránt magában foglaló emberkép alapján. A magyar külpolitika nem kerülheti meg, hogy a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa a valamilyen sérelmet elszenvedett, magukat a határokon kívül magyarnak vallók számára, és hogy segítséget nyújtson a jogorvoslat nemzetközi fórumainak igénybevételéhez is. Ennek elmulasztását a szomszéd országok többségei alighanem biztatásként, mi több, a jogsértésre való felhívásként értelmeznék. A hazai kedélyeket is valószínűleg az nyugtat ja meg leginkább, ha a polgárok látják, hogy a politika teszi a dolgát, nem szükséges a népi elégedetlenség kifejezése. Távlatosan azonban tudatosítani kellene a nemzetközi szervezetekben, hogy a polgári és politikai jogokról való gondolkodásban már igencs ak időszerű a paradigmaváltás. Magyarán: az elidegeníthetetlen emberi szabadságjogok kategóriája nem szűkíthető le az ember pusztán individuális vonatkozásaiból levezethető szükségleteire, hanem az - emberi jelenségünk összetettségéből adódóan - magában fo glalja a kollektív vonatkozásainkkal kapcsolatos valamennyi szükségletünket és érdekünket. Az elidegeníthetetlen emberi jogok megújított, teljesebb (sok tekintetben jungi) emberkép alapján való megközelítése nem pusztán a fogalmi tisztázást mozdítja elő. Segíthet abban is, hogy a kollektív jogok kategóriájára még mindig nem kellően fogékony nemzetközi politikai közegben - az emberi jogok fogalmi készletével - hatásosabban képviseljük a kisebbségek ügyét. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokm ánya elfogadásának negyvenéves évfordulója erre is jó lehet. vissza A magyar igazolvány jövőre is biztosítva − Téma: határon túli vezetőkkel egyeztetett a kormány Magyar Hírlap • 2006.12.14. A magyar igazolvány meghossza bbítása és ígéret százmilliárd forintról – erről szólt Gyurcsány Ferenc és a határon túli magyarok képviselőinek tegnapi találkozója. Csinnadratta helyett a nyilvánosságtól meglehetősen elzárva tartotta meg tegnap a határon túli magyar vezetőkkel szerv ezett találkozóját Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Parlamentben tartott hivatalos ebédre nemcsak a sajtót nem hívták meg, de volt olyan határon túli meghatározó magyar politikus is, aki a Magyar Hírlap tudósítójától tudta meg, meddig ér rá a magyar korm ányfő. A találkozó formáját jelképesnek is felfogható: a kormány ezzel is jelezte, hogy a konzultáció nem azonos a mindig hónapokkal előre megtervezett, nagy nyilvánosságot kapott Magyar Állandó Értekezlettel (Máért), még ha ezzel nem minden résztvevő érte tt is egyet. Ígérethalmaz A megbeszélés nemcsak a formájában, a témájában is különbözött a Máértülésektől. A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetés életbe lépése és Románia küszöbön álló EUtagsága miatt a fő hangsúlyt a fejlesztéspolitika kapta. Ezt jelezte az is, hogy a találkozó után nem Gyurcsány Ferenc, hanem Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos tartott sajtótájékoztatót. A politikus kiemelte, hogy a határ menti térségek fejlesztésére hét év alatt magyar részről százmill iárd forintnyi uniós forrás áll majd rendelkezésre 2007től. Körülbelül ugyanennyi pénzt fordítanak hasonló célokra a
