Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-14
11 Az RMDSZ elnöke szerint a kedvezménytörvény módosításáról kialakult egyetértés azért jelentős, mert az elsőként kiadott magyarigazolványok jövőre esedékessé váló cseréje "bármennyire is formai kérdésnek tűnik, nagyon fontos, létező probléma". Markó Béla a távirati iroda kérdésére kifejtette, hogy a miniszterelnök és a határon túli magyar közösségek vezetőinek konzultációja a véleménycsere fontos eszköze lehet. Külön kitért arra, hogy fontos eszköz a parlamenti fórum is, véleménye szerint a Kárpátmedencei magyar parlamenti képviselők közös fóruma az utóbbi időben elég jól működött. Markó Béla szerint a romániai magyarok szempontjából jelentős előrelépés történt a magyar kormá ny álláspontjában azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben nyitják meg a magyar munkaerőpiacot a romániai munkavállalók előtt Románia európai uniós csatlakozását követően. "Ismeretes az álláspontunk, mi a teljes nyitást tartjuk szükségesnek, ám a kezd eti elképzelésekhez képest azért elég nagyot haladtunk előre, hiszen most már a lehetséges szakterületek többségében az a szándék, hogy liberalizálják a piacot" - mondta. Bugár Béla nagyon fontosnak nevezte MTInek adott nyilatkozatában, hogy összehang olt tevékenység kezdődik a határ menti együttműködésben. Az MKP elnöke szerint a határon túli magyar vezetők további információkat és tárgyalási lehetőséget kértek a magyar kormánytól a határon túli magyarok támogatását kezelő Szülőföld Alapról. A rra hívta fel a figyelmet, hogy az Illyés Közalapítvány eddigi határon túli alkuratóriumainak megszüntetésével a különböző programokról hozott döntéseket előkészítő szakemberek kikerülnek a rendszerből. Példaként említette, hogy ha mindenről a magyarország i kuratóriumnak kellett volna egyedül döntenie, akkor néhány másodperce jutott volna egyegy projekt megvitatására. "Nem lenne jó, ha a koncentrációval tönkretennénk azt, ami működött" - mondta. vissza Magyarmagyar csú cs: először hétköznapi fejlesztésekről Népszabadság • Munkatársainktól • 2006. december 14. A regionális fejlesztési lehetőségekről, a jövő évi költségvetési támogatási összegekről, a kedvezménytörvény módosításáról tárgyalt tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány több tagja a határon túli magyar közösségek vezetőivel. Az Országházban megtartott találkozóval hivatalosan is útjára indult a Magyarmagyar Kormányzati Konzultáció (MKK), amely a Magyar Állandó Értekez let helyére lép. Az új fórumon már nem vesznek részt a hazai parlamenti pártok, viszont a határon túliak lényegében teljes körben képviselve vannak. Ennek megfelelően nemcsak a legnagyobb határon túli magyar szervezetek vezetői - Markó Béla, Bugár Béla, Ka sza József - voltak jelen a fehérasztalnál megtartott összejövetelen, hanem meghívást kapott például az Amerikában élő Hámos László és Méray Tibor franciaországi magyar író is. Értesülésünk szerint bevezetőjében Gyurcsány Ferenc mindvégig kerülte a konfr ontációt, és az együttműködés módjaira összpontosított. A miniszterelnök tudomásunk szerint emlékeztetett rá, hogy a magyar EUtagsággal új lehetőségek és kihívások elé került a magyarság. Ennek megfelelően a kormány a közös térség- és intézményfejlesztése kre kíván erőfeszítéseket tenni, annál is inkább, mivel a szomszéd országok a várakozások szerint olyan gyorsan fejlődő térséggé alakulnak át, amelyben egyszerre lesznek partnerek és versenytársak. A miniszterelnök két pilléren, a költségvetési támogatások on és az uniós fejlesztési lehetőségeken alapuló nemzetpolitikát vázolt fel a kisebbségi vezetők előtt. Forrásaink úgy tudják: a kormányfő ígéretet tett arra, hogy a támogatáspolitika leglényegesebb döntéseit a határon túli magyar vezetőkkel közösen, éve nte szeretné meghozni. A közös elhatározások végrehajtásáról pedig szigorú összeférhetetlenségi szabályok szerint szakértők gondoskodnak majd. Külön feladatként jelentkezik Kárpátalja és a Vajdaság sajátos helyzetének kezelése; az ott élő magyarság támogat ása az anyaország számára kiemelt tennivaló. Ami a program részleteit illeti, a Népszabadság megkeresésére László Boglár miniszterelnöki szóvivő elmondta, hogy a regionális fejlesztési tervek alapvetően infrastrukturális jellegűek; ugyanúgy kiterjednek a z árvíz- és környezetvédelemre vagy az oktatási és intézményi hálózatra. Szó van egyebek között a határok által kettévágott települések közlekedési és egyéb gondjainak megoldásáról.
