Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-12
25 Az első két év idén május elsején járt le. Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország ekkor úgy döntött, hogy részlegesen vagy teljesen, de azonnal megnyitja munkapiacát a nyolc keleteurópai tagállam előtt. Belgium, Dánia, Franciaország és Hollandia, Luxemburg és Olaszország ezt az előttünk álló hároméves időszakban fokozatosan kívánja megtenni, míg Ausztria és Németország most is engesztelhetetlen maradt: feszült munkapiaci helyzetére hivatkozva továbbra is korlátozza a munkavállalók be áramlását. Ami Bulgáriát és Romániát illeti, az Európai Bizottság idén szeptember 26án úgy döntött, hogy támogatja e két ország felvételét. Ezzel, bár a ratifikálási folyamat még nem zárult le, lényegében eldőlt a kérdés. Nem döntötte el azonban még mind en ország, beengedie területére korlátozás nélkül a két új tag munkavállalóit. Vagyis az Európai Unió – 2004hez hasonlóan – most sem egységes a munkaerő szabad áramlását illetően. Csehországban, Észtországban, Finnországban Lengyelországban, Lettországb an, Litvániában, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában nyitott kapukkal várják a bolgárokat és a románokat. Ausztria és Németország – ahogy ez eddigi hozzáállásuk alapján várható is volt – ebben az esetben is elzárkózónak bizonyult. Kellemetlen megle petés volt az érintettek, különösen a bolgárok számára, hogy ugyanígy reagált Görögország is, hasonlóan Írországhoz, NagyBritanniához, Portugáliához és Spanyolországhoz. A 2004ben még nagyvonalú britek és írek elzárkózása bevallottan azzal magyarázható, hogy a két állam időközben megbánta korábbi engedékenységét. Mint politikusaik emlékeztetnek, két évvel ezelőtt arra számítottak, hogy néhány tízezer keleteurópai munkavállalót fogadnak majd – ehelyett mintegy 600 ezer érkezett, kétharmaduk lengyel. A bel gák, a franciák, a hollandok és a dánok részlegesen vagy feltételekkel nyitják meg munkapiacukat, az olaszok még nem döntöttek. A bolgárok és románok több uniós országból való kitiltása azonban nem érinti olyan súlyosan e két országot, mint gondolnánk. Sz akértők szerint akkor sem nőne már túlságosan az EUban dolgozó bolgárok és románok száma, ha minden tagállam megnyitná piacát. E két ország munkavállalói közül ugyanis azok, akik külföldre akartak távozni, ezt már megtették, méghozzá közülük igen sokan il legálisan. Nem hivatalos adatok szerint kéthárommillió román munkavállaló dolgozik az Európai Unióban – vagyis körülbelül ugyanannyi, mint odahaza, legalábbis hivatalosan. Ráadásul legtöbbjük éppen azokban az országokban talált állást, melyek most – ta lán nem véletlenül – elzárkóznak hivatalos befogadásuktól, vagyis Olaszországban (nyolcszázezer), Spanyolországban (hatszázezer), Németországban (négyszázezer) és NagyBritanniában (háromszázezer). De a kevesebb, mint harmadannyi lakosú Bulgária állampol gárai közül is igen sokan – összesen mintegy 750 ezren – dolgoznak az uniós országokban, s ők is különösen azokban, melyek most elzárkóztak ottlétük törvényesítésétől. (Görögországban kétszázezren, Spanyolországban nyolcvanezren, Olaszországban hatvanezre n.) Nagy roham tehát a bolgár és a román csatlakozás után sem várható. Várható azonban, hogy a munkavállalók kiáramlása folyamatos marad. Folyamatosan nőnek fel ugyanis az új nemzedékek is, melyek soraiból később is igen sokan kívánnak majd az unióban sz erencsét próbálni. A felmérések szerint a 15 évesnél idősebb román fiatalok 4,6 százaléka akar a közeljövőben külföldön munkát vállalni, azok aránya pedig, akik már konkrét előkészületeket is tettek az ügyben, 1,8 százalék. Bulgáriában ez az arány még maga sabb: 6,1, illetve 2,5 százalék. Abszolút számokban ez azonban különösen Romániában jelentős, hiszen 23 milliós országról van szó. Mint mondtuk, a bolgár és román munkavállalók jelentős része illegálisan tartózkodik az uniós országok területén. Az ezen országok által leeresztett sorompók azonban várhatóan nem jelentik majd azt, hogy haza kell térniük. Ez ugyanis a gazdasági összeomlást jelentené a két állam számára, ami legkevésbé éppen az uniónak állna érdekében. Kepecs Ferenc Bércsökkenéstől tart a lakosság A csatlakozását 46 százalékban hátrányosnak tekintik a magyarok, és 61 százalékuk szerint lesznek olyan ágazatok, ahol a román munkavállalók könnyebben kapnak munkát, 31 százalékuk szerint a béreket is leszorítják a bevándorlók – derül ki a Sz onda Ipsos által végzett közvéleménykutatásból. A megkérdezettek korlátoznák a szabad munkavállalást az első néhány évben, mert „nagy a munkanélküliség, a magyaroknak sincs munkájuk”. vissza
