Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-11
19 A népszavazás lehetséges következményeiről Eva Maria Barki nemzet közi jogásszal is tanácskoztak tegnap a testület tagjai. „A szakember szerint a referendum képezheti azt az alapot, amelyre a megfelelő közjogi megoldásokat építeni lehet a továbbiakban. Ez az első lépés, amelynek során a közösség akaratát mérjük fel” – mondta Ferencz Csaba. A tájékoztatási alelnök leszögezte: a referendum eredményét mindenképpen precedens értékűnek tekintik majd, és a közösségi akaratot nemzetközi fórumok segítségével szeretnék érvényesíteni. Az Állandó Bizottság ülésén arról is döntöt tek, hogy a referendum megszervezése miatt a korábban tervezett decemberi időpontról január második felére halasztják az SZNT tisztújító küldöttgyűlését. vissza Kulcsár Andrea, Krónika Leonard Orban: üllő és kalapács közö tt Erdély.ma • [ 20061211 - 07:44:47 ] Az Európai Bizottság elnöke múlt héten levélben válaszolt az EPképviselőknek, akik Leonard Orban meghallgatása után felvetették, hogy a román biztosjelölt számára kijelölt h atáskör nincs eléggé világosan körvonalazva. A román szociáldemokraták lobbijának köszönhetően az európai szocialisták ugyanakkor kérték a tárca kibővítését úgy ítélve meg, hogy a többnyelvűségi tárca túlságosan jelentéktelen Románia súlyához képest. A m egállapítást maga Orban cáfolta, amikor a meghallgatáson az egyik legfontosabb feladatának nevezte az EU és az állampolgárok közötti kommunikáció javítását. Úgy vélte, ez az intézmények és a polgárok közötti bizalom egyik alapvető feltétele; ennek hiányába n az EU könnyen kaphat olyan jellegű visszajelzéseket, mint az alkotmánytervezet franciaországi és hollandiai elutasítása. Orbannak nem lesz könnyű dolga, ha feladatát komolyan veszi: Európa „nagy nemzetei" ugyanis minden jel szerint nem sokat adnak a nye lvi sokszínűségre. Erre utal, hogy noha az EU támogatja a kisebbségi, regionális, illetve kevéssé beszélt nyelveket, a gyakorlatban a polgárok többnyire nem saját anyanyelvükön, hanem országuk hivatalos nyelvén léphetnek kapcsolatba az uniós intézményekkel . (Az erdélyi magyarság helyzete ebben a tekintetben kivétel, mivel Magyarország csatlakozásával a magyar hivatalos nyelvvé vált az EUban.) A helyzet az évek során vajmi keveset változott annak ellenére, hogy az úgynevezett állammal nem rendelkező nemzet ek tagjai az uniós polgárok összlétszámának mintegy tíz százalékát teszik ki. Ez több mint 45 millió embert, a román lakosság bő kétszeresét jelenti. Óriási küzdelem után az íreknek sikerült elfogadtatniuk, hogy az angol mellett a gael (kelta) nyelvet is hivatalosként használhassák Brüsszelben. A spanyol regionális nyelvek - baszk, katalán, gall - viszont mindössze félhivatalos státust kapnak, noha ezeket a nyelveket többen beszélik, mint egyegy tagországét. Az előző többnyelvűségi biztos meg sem próbált változtatni a helyzeten. A bizottsági dokumentumok tanúsága szerint Ján Figel a nyelvi sokszínűség ösztönzése terén a nemzetállami megközelítést alkalmazta. A témában közzétett első - Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére című - közleményében les zögezte: a bizottság célja egyrészt ösztönözni a nyelvtanulást és támogatni a nyelvi sokféleséget; másrészt elősegíteni az egészséges többnyelvű gazdaságot, illetve a polgárok számára saját nyelvükön hozzáférhetővé tenni az uniós információkat. Hozzátette viszont, hogy „a további előrelépés nagyrészt a tagállamok felelőssége". A közleményt az Európai Parlament kulturális bizottsága ízekre szedte. A katalán Bernat Joan i Marí jelentésére alapozva a bizottság megállapította, hogy a közlemény „a legjobb esetb en is csak tétovázik a nem hivatalos nyelvek kérdésében, legrosszabb esetben pedig semmibe veszi számos veszélyeztetett európai nyelv helyzetét", és nem tud semmiféle egyértelmű haladást felmutatni a jelentésteli nyelvi sokszínűség terén. A képviselők rámu tattak: hiba azt állítani, hogy minden polgár egyetemes módon hozzáfér az EUprojekthez, miközben az állami léttel nem rendelkező, illetve regionális nyelveket valójában kizárják ebből a körből. A bizottság ezért