Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-06
17 kilométeres kerülővel juthat el. - A kedvező változások előszele, hogy tavasztól október végéig pontonhí don mehettünk át a túloldalra. Miként számos más településen is, de azután májusig erre nincs lehetőség. Pedig rokonok, régi és új barátok élnek odaát. Túloldalról sajtért, sörért jöttek leginkább, a mi fiataljaink pedig diszkókba ruccantak át. Most még ni ncs hideg, húsvétig mégis befagytak vagy megritkultak ezek a kapcsolatok. Csak mindenszentekre oldották fel egyetlen napra a határzárt - magyarázza. Aztán hozzáteszi, hogy a jövő decemberig talán két felújított Ipolyhíd is elkészül, a tervezett több tucat közül. A bodrogközi Királyhelmecen (Královsky Chlmec) ugyanígy lelkesednek. Leczo Zoltán pedagógus tájékoztat: - Hiába vagyunk uniós polgárok, nekünk továbbra is negyven kilométert kell utaznunk a legközelebbi, éjjelnappal nyitva tartó sátoraljaújhelyi határátkelőhöz, mert a Nagykövesd (Velky Kamenec)Pácin közötti átjáró csak nappal tart nyitva, s ott az út is nagyon rossz. Évek óta hitegetnek újabb átkelőkkel, többek között a közeli Perbenyik (Perbenik) és Lácacséke, valamint Dobra és Dámóc között, de a sorompók mindkét helyen máig zárva vannak. NyugatSzlovákiában több a határátkelő, mint az ország középső és keleti részén. Bastrnák Tibor révkomáromi polgármester ennek ellenére örült a brüsszeli döntésnek: - Ezrek ingáznak Komáromba dolgozni. Hatalm as a turistaforgalom. A több mint százesztendős Erzsébet híd a felújítás után sem bírja ezt a terhelést. A bejelentés felgyorsíthatja az új dunai híd és a szükséges utak felépítését. vissza BussaKirályhelmecRévkomárom, 2006. december 2008ban megszűnő határok − Európában két év múlva csak a francia – brit határon ellenőrzik a személyazonosságunkat Magyar Hírlap • 2006.12.06. A megfelelően felkészült új uniós tagállamok 2008. január elsején csatlakozhatnak a schengeni öv ezethez – döntöttek tegnap az uniós belügyminiszterek. Két év múlva már úgy utazhatunk végig Európán, egészen Londonig, hogy csak a francia – brit határon ellenőrzik a személyazonosságunkat. Hegyeshalomnál csak az üres határőrbódék emlékeztetnek majd rá: egykor órákig kellett itt sorban állnunk, hogy kijuthassunk Nyugatra. Az EU igazságügyi és belügyminiszterei elfogadták azt a javaslatot, amely az eredetileg tervezetthez közeli időpontban lehetővé teszi a lényegében belső határok nélkül, szigorúbb külső határellenőrzésekkel működő schengeni öv ezet kiterjesztését az EU 2004ben felvett tagállamaira, köztük Magyarországra, az egyetlen kivétel Ciprus. Hazánk 2004 májusában lett az EU tagja, s azóta a szlovák – magyar, a szlovén – magyar és az osztrák – magyar határ is az unió belső határa, ahol már ni ncs vámellenőrzés, és meghatározatlan időre léphetjük át vízum nélkül a határt. A schengeni határőrizeti övezetbe azonban még nem léptünk be, s ez elsősorban nem a saját hibánk. Magyarország az új tagállamok között élen jár a technikai feltételek megtere mtésében és a határőrök kiképzésében is. A feltételek szigorúak, ha belépünk, akkor a mi feladatunk lesz az ukrán, a szerb és a horvát, illetve néhány évig még a román határon kívül tartani mindenkit, aki nem jogosult belépni a schengeni övezetbe. Az új s chengeni információs rendszer (SIS – 2) kiépítésével azonban az EU mind többet késik. Eredetileg 2007ben már teljes kapacitással kellett volna működnie, most úgy tűnik, még évekig kell rá várni. Az új tagállamok viszont úgy érezték, hogy a késlekedés tudato s, és az ő távoltartásukat szolgálja. Végül Portugália javasolta, hogy átmenetileg már a jelenleg működő schengeni információs rendszerbe, a SIS – 1be is engedjenek be minket. A belügyminiszterek ennek alapján határoztak úgy, hogy az EU szakértői a nyár v égéig további ellenőrzéseket végezzenek, és az ősszel döntsenek véglegesen arról, mely országokban szűnhet meg Finnország is ratifikálta az Európai Unió alkotmányát Jóváhagyta a finn parlament az EU alkotmányos alapszerződését, így a 25 tagállam közül már 16 ratifikálta az alapokmányt. Az al kotmány sorsa ennek ellenére továbbra is nyitott, mert minden egyes tagállamnak ratifikálnia kell, Franciaország és Hollandia azonban a népszavazások kudarca után ezt egyelőre még nem lesz képes megtenni. A finnek azért tartották fontosnak a dokumentum rat ifikációját, mert az EU soros elnökeként segítenék az elnöki feladatokat januárban átvevő Németországot. Az intézményi reformok elfogadása azért sürgető, mert 2009ben európai választások lesznek, és az évtized vége felé várhatóan Horvátország is készen ál l majd az uniós tagságra. (mh)
