Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-06
16 A szerb vezetés össztüzet zúdított Djukanovic montenegrói kormányfőre, amiért vendégül látta az ideiglenes koszovói kormány elnökét. Pristina a balkáni realitások elisme résére szólít fel. Még egyetlen montenegrói politikust sem illettek szerb részről ilyen súlyos vádakkal, mint Milo Djukanovic távozó podgoricai miniszterelnököt, aki pénteken tárgyalt a szomszédos Koszovó kormányfőjével, Agim Cekuval. Az egymást túll icitáló belgrádi vezetők szerint Djukanovic szégyenteljes lépésével, amelyért az albán lobbi megfizette, elárulta Szerbiát, továbbá szerbellenes magatartással nemzetközi tekintélyre próbál szert tenni. Vojislav Kostunica miniszterelnök azt rótta fel neki, hogy Montenegró történelme során még sohasem állt Szerbia ellenségeinek oldalára. A volt UCKparancsnok államférfiként való fogadásával (Cekut mellesleg Belgrádban háborús bűnökkel vádolják) a podgoricai kormány megsértette az ENSZ alapokmányát, valamint Szerbia szuverenitását és területi integritását. Kostunica már korábban is arra figyelmeztette a külföldet, hogy Koszovó elismerése nem marad következmények nélkül az illető országok számára. Boris Tadic elnök azt kifogásolta, hogy a montenegrói vezető m ég a koszovói státustárgyalások befejezése előtt fogadta Agim Cekut, és ezzel az albánok pozícióját erősítette. Sanda RaskovicIvic, a Koszovóval megbízott koordinációs testület vezetője úgy vélekedett, hogy Podgorica szerbellenességre építi politikáját, és hátat fordított Szerbiának. A montenegrói szerb pártok ugyancsak hevesen tiltakoztak az albán politikus látogatása ellen. A pristinai kormány szóvivője útján azt üzente, hogy Szerbiának el kell fogadnia a balkáni realitásokat. Belgrád nem szólhat bel e abba, hogy a szomszédok miként viszonyulnak Koszovóhoz, mint ahogyan Pristina sem avatkozik Szerbia és Montenegró viszonyába – mondta a kormány képviselője. Milo Djukanovic kormányfő csak azt mondta a vádakra, hogy Belgrádban ismét az idegengyűlölet és az "autizmus" lett úrrá. vissza J. Garai Béla, Újvidék Megrepedt elitek Magyar Hírlap • 2006.11.06. Az eddigi közös célokat kipipálhattuk, de kimunkált jövőképe k híján más konszenzuális célok nem léteztek. S így azután mind a négy "visegrádi" országra rászakadt a politikai válság Legalább egy évtizeddel ezelőtt találkoztam először a texasi John Higleyvel, az elitek kutatásának élő klasszikusával egy konferenci án. Akkortájt érdekelte a rendszerváltás. Végiglátogatta KözépEurópát, s a világban azóta is összefutottunk néhányszor. Abban az időben Higley azt hangsúlyozta, egy valódi demokrácia elitjei konszenzuálisok. Vagyis él bennük valamilyen elképzelés közös ér tékekről, s ezekre hivatkozva vissza lehet őket riasztani attól, hogy átlépjenek bizonyos tiltott vonalakat. Persze tudják, milyen érdekeket képviselnek, de azt is tudják, a közjó teljes figyelmen kívül hagyásával azokat nem szabad érvényesíteni. Tehát vag y hajlanak egyfajta kompromisszumokra, vagy ha mégsem, akkor tudják, hol húzódnak erejük maximális érvényesítésének kulturális és történelmi korlátai. Puha konszenzusok Hogy őszinte legyek, fejtegetéseit eléggé unottan hallgattuk. Na, persze. Az iskolá ban korábban megtudhattuk, hogy a jó úttörő mindig igazat mond és segít. S most egy soron következő tanító bácsi előadja, hogyan viselkedjünk az új világban, ha majd ránk kerül a sor. De hát mi eddig is eminensek voltunk. Higley történelemképe azóta elsö tétült. Most már arról beszél, hogy a régi demokráciákban is olyan új politikusok jelentek meg, akiket már nem a megegyezés, hanem leginkább az erő használata, a fenyegetések mikéntje érdekel. S Bushra, Blairre, Berlusconira hivatkozik. Persze tudja, hogy ezeket politikai tanácsadók, PRcégek nemcsak sminkelik, hanem egyenesen íróasztal mellett tervezik. S hogy Thatcher sikeréhez a Labour elitjének bomlása,
