Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-30
13 értelmezni az európai fővárosokban, hogy a szövegszerűen előírt "teljes együttműködés" vajon feltétlenül jelentie Ratko Mladics tábornok kézre kerítését, vagy csak az erre való jóhiszemű törekvést. A Nyugat egyszer már megkérdőjelezte a hága i zsinórmérték helyességét, amikor a Gotovinaügyben az EU - részben magyar kezdeményezésre - saját "ötös fogatot" hozott létre annak elbírálására, megálljae a helyét Del Ponte szigorú értékelése Zágrábot illetően? A tábornok végül a Kanáriszigeteken ker ült elő. Horvátország ma az unió legelőrébb tartó tagjelöltje, 2008ban NATOmeghívásra számíthat. Az sem teljesen világos: honnan ilyen jól értesült mindig Del Ponte az egyes balkáni államok együttműködési készségéről? Az ICTYnek nincsen saját hírszerz ése. A britek, a franciák, a németek viszont aktívak a Balkánon e tekintetben is. Most ezen tagállamok (és a sokáig ellenkező amerikaiak, hollandok) nyilvánították Szerbiát megfelelőnek arra, hogy részt vegyen a PFPben. Zsinórmérték tehát nincs. A magya rázat más: a Nyugat nem akarja még jobban eltaszítani magától Szerbiát, ahol hét és fél éve még NATObombák hullottak. Ha elvekkel nem megy, jöjjön hát a reálpolitika! Az országban januárban előre hozott parlamenti választásokat tartanak. A radikálisok sik ere éppen a szomszédokra, így Magyarországra, meg persze a délvidéki magyarokra ütne vissza a legjobban. vissza Új párbeszédet - új nemzetpolitikát Népszabadság • Bitskey Botond • 2006. november 30. Ablonczy Balázs • 2006. november 30. 1988. június 27én, az erdélyi falurombolás elleni tüntetés volt az első, százezres tömeget megmozgató demonstráció Magyarországon 1956 után. A határon túli magyarok ügye a rendszerváltás egyik fontos, de a vitákon kívül álló témája maradt. Úgy tűnt, a szí nre lépő politikai erők között és támogatóik körében nincs lényeges különbség e téren. A '90es évek elején még létező nemzetpolitikai konszenzus azonban felbomlott. Felmorzsolták a szakadatlan erőpróbák: az alapszerződések vitái, a támogatási rendszerre l és a státustörvénnyel kapcsolatban megnyilvánuló egyre nagyobb szemléleti különbségek, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás traumája, de legfőképp a kölcsönös előítéletek itthon és a határon túliak körében. Ma már a magyarországi közvélemény jele ntős része mintha nyűgként tekintene a határon túli magyarokra. A vitatkozó felek időnként még a kiindulópontban és a tényekben sem tudnak megállapodni, a kölcsönös bizalmatlanság pedig sok kérdésben a racionális párbeszédet is ellehetetleníti. A magyaro rszági közvélemény ismeretei meglehetősen hiányosak, ennek okaként és következményeként pedig a gondolkodás- és beszédmódot nagyon megterhelik a frázisok, a romantikus elképzelések, de leginkább a magyarországi belpolitikai szempontok, s ez nagyon megnehez íti a gondok feltárását, a megoldás lehetőségeinek keresését. Nyilvánvalóan más gondjai, problémái, következésképp elvárásai vannak például a szlovákiai, mint a viszonylag nagylelkű szlovén nemzetiségi politikát élvező, ám rohamosan kétnyelvűsödő muravid éki magyar nemzeti közösségnek. S még inkább eltérő a helyzetük az EUtagság távlati perspektíváit is nélkülözni kénytelen kárpátaljai magyaroknak, kiknek szociális helyzete is lényegesen rosszabb. Ez a különbségtétel nem jelent meg hangsúlyosan sem a stát ustörvény, sem a könnyített (kettős) állampolgárság körüli diskurzusban, pedig lehet, hogy akkor egyszerűbb lett volna, ha nem is egyetértésre jutni, de legalább a vitákat racionális keretek közt lefolytatni. Másképp szorulnak tehát a különböző hazában é lő magyarok az anyaország segítségére, mást várnak tőlünk. Nem feltétlenül, sőt nem is elsősorban pénzt: inkább gesztusokat, együttérzést, adott esetben utazási könnyítést (Kárpátalja, Szerbia), hivatalos jóindulatot, átgondolt terveket, megfontolt politik át. Mást igényel pl. a szórványban élő közösség, mást a Székelyföldön élő tömbmagyarság. Ma Erdélyben 300 településen él 1015 magyar, húsz év múlva nyomuk sem lesz; 500 ezren élnek a kisebbségen belüli kisebbségben, szórványban, 500 "veszélyeztetett" te lepülésen. Éppen az erdélyi magyar szórványügy egyik legalaposabb ismerője, Vetési László vetette fel a köztársasági elnök által kezdeményezett májusi "Tények és perspektívák - egy új megközelítés igénye" című konferencián, hogy a szórvány magyarság ügye n em csak magyarmagyar ügy: szót