Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
18 annál jobb az országuknak. Ha ebben bármit segíthetek, számí thatnak rám: az átlagpolgár és a kormány oldalán állok. Ne feledjék: ez az első kormányuk, amely igazán elkötelezte magát a reformok mellett. Tegyék végre félre a nézeteltéréseiket, tekintsenek a jövőbe, folytassanak párbeszédet! Ne azt kérdezzék, mit tehe t az országuk önökért, hanem azt: mit tehetnek önök érte? - Két hét múlva, Portóban tartják az ESZP kétévente esedékes kongresszusát, amelyen egyébként az ön elnöki újraválasztására lehet számítani. Mit jelent a meghirdetett "új szociális Európa", és mil yen tanulságokat vonhatnak le ebből Magyarországon? - Európának végérvényesen "új vonalvezetésre" van szüksége. Búcsút kell intenünk a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeknek, a globalizációval lépést tartani nem tudó társadalmi csoportok kirekesztésének. Üdvözölnünk kell viszont azt az új irányvonalat, amelyben a magyarok, a németek, a spanyolok, azaz mindannyian a növekvő versenyhelyzet ellenére szociális biztonságot találunk, s egyúttal helyünket is megtaláljuk az új világrendben. Az új szociális Európa eszméje a modernizációról szól. Az, hogy a "szociális dömping" érvével egymást szorítjuk sarokba, csak rövid távon hozhat eredményt. Nem abban kell versenyeznünk, ki milyen mélyre mehet, hanem abban, ki milyen magasra. Elvégre az EU a világ legjobban telje sítő térsége szeretne lenni. Márpedig ehhez helyzetbe kell hoznunk az embereket. Nem arra kell összpontosítanunk, hogy ki kínálja a legalacsonyabb adókat a vállalatok számára, hanem abban, hogy ki ajánlja a legjobb képzettséget, az üzleti világnak pedig a legjobb versenyhelyzetet. Ami Magyarországot illeti, el kell ismerni: kiindulópontja eltérő az északi országokétól vagy éppen Németországétól. De én hiszek abban, hogy a huszonöt tagállam modernizációs útja menet közben azért találkozik. Mindenkinek jogai és kötelességei vannak. Így például az üzleti világnak az, hogy adóival hozzájáruljon a közszolgáltatások fenntartásához vagy munkavállalói képzéséhez, előrelépési lehetőségéhez. A munkavállaló egyik kötelessége pedig, hogy elfogadja a továbbképzési lehető séget. A teljes foglalkoztatás ma már nem vágyálom, ha a megfelelő irányt követjük. Erre az északi országok a legjobb példák. Ha ezt Magyarországra akarja vonatkoztatni, igenis lehet működőképes közszférát fenntartani, de növelni kell a foglalkoztatás arán yát. Mégpedig kétféle módon. Egyrészt reformokkal, másrészt gazdasági növekedéssel. Az Európai Bizottsággal és a neoliberális kormányokkal szemben mi azt hangsúlyozzuk: e kettőre egyszerre van szükség, mert előfeltételezik egymást. Dán miniszterelnökként i s ezt az utat követtem. Világossá kell tennünk neoliberális ellenfeleink előtt: igenis készek vagyunk a reformra a baloldalon. - Ma csak négy tagország éri el az Európai Unióban a 2010re célként kitűzött 70 százalékos foglakoztatási arányt: Dánia, Holla ndia, NagyBritannia és Svédország. A négyből hármat jobboldali kormány irányít. Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 56,9 százalékos ez az arány. - Dániában éppen az én kormányom hajtotta végre a reformokat, 14 százalékról négyre csökkentve a munkanél küliség arányát. Igaz, az utánam következő jobboldali kormány tovább ment az úton. Svédországban is hasonlóan ment ez végbe. Tudomásul kell venni: a munkahelyi biztonság ma már nem jelentheti azt, mint tegnap. - Miniszterelnökként milyen nehézségekbe ütk özött a reformok végrehajtásában? - Én a szakszervezeti mozgalomból jövök. Természetesen azt kérdezték tőlem a kollégák, a szakszervezetiek: Poul, hogy teheted ezt velünk? Értesüléseink szerint pár órás villámlátogatást tesz ma Budapesten Poul Nyrup Ras mussen, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel tárgyal. Rasmussen munkáscsaládban született, 1971ben közgazdászdiplomát szerez. 1992 és 2002 között a dán szociáldemokraták vezetője. 1993 és 2001 között Dánia miniszterelnöke. 2004től az Európai Parlament képviselője és az ESZP elnöke. vissza Románia uniós tagként a magyar cégeknek is az ígéret földje - A román gazdaság az EUcsatlakozás küszöbén Magyar Hírlap 2006. november 25. Románia látványos gazdasági mutatókkal büsz kélkedve várja január 1jei belépését az EUba. A magyar befektetők eddig is igyekeztek kihasználni a szomszéd országban rejlő lehetőségeket, most viszont láthatóan ők is nagyobb sebességfokozatba kapcsolnak.
