Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
16 - Néhány na ppal korábban viszont '89 kapcsán hangsúlyosan Orbán Viktorra utalt, a Nagy Imre sírjánál tartott beszédére. - Nem Orbán Viktor volt a beszédemben a lényeg, hanem az, hogy mindenkinek a saját életét kell átgondolnia '56 kapcsán. Mindenkinek, aki élt a '60as években, föl kell dolgoznia, hogy miért úgy élt, ahogy. Nagy Imre újratemetésén Orbán Viktor huszonvalahány évesen azzal állt ki, hogy a mi életünk fekszik ebben a koporsóban. Szinte felkiáltottam: mit beszél ez a fiatalember, aki alig élt a Kádárren dszerben! Az én, a mi fiatalságunkat és java férfikorunkat zárja magába az a hatodik koporsó, jóvátehetetlenül. - Nem kockázatos érzelmi motívumokat belekeverni politikai beszédekbe? Részletes kifejtés nélkül könnyen félreérthetik! - Nagyon is érdemes! Olyasmit lehet így megértetni, amelynek száraz, szakszerű kifejtése során állandóan a lehetséges ellenvéleményeket kellene kerülgetni. Egy friss példával térnék el az eddigi tárgytól. Múlt héten a szlovák köztársasági elnökkel Szlovákiában, majd Magyarorsz ágon beszéltünk egyetemi hallgatók előtt, illetve velük. Besztercebányán kiálltam a zsúfolt előadóterem elé, és azt kértem, engedjék meg, hogy egykor közös hazánk egészét szeressem. Mondtam azt is, hogy nekem, környezetvédőnek, a Kárpátmedence szépsége, ö kológiai egysége is megdobogtatja a szívemet. És ez fordítva is áll: nem vesz el tőlem semmit, ha a szlovákok identitásukat a teljes történelmi Magyarországba is gyökereztetik, és így szeretik a Mátrát, a Pilist vagy Mednyánszkyt. Ez biztos gyümölcsözőbb m egközelítés, mint a kölcsönös sérelmek felhánytorgatása. Másfelől, ebben a kényes témában nagyon is tapasztaltam a tárgyban való elmélyedés fontosságát. A fellépésre készülve sokat olvastam a szlovák történelemről, az ottani álláspontok sokféleségéről. Sok kal megértőbb lettem, mint korábban, és egyben a saját dolgunkban sokkal biztosabb is. - Visszakanyarodva témánkhoz, az Operaházban azt mondta, hogy az '56os forradalomhoz való hűségre való hivatkozás jogossága áll vagy bukik azon, hogy engedjüke össze mosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel. Ki akarja összemosni? - Csüggesztő gyűjteményem van idézetekből, ráadásul '56 évfordulója kapcsán is. De talán jobb, ha mégis részben az előbbi témához kapcsolódunk. Ugyanis nem érzelmi alapon jutottam mind arra, amit az ünnepi beszédben '56 egységéről, egyetlen mivoltáról mondtam, s arra, hogy 1956 örökségéhez a rákövetkező harminc év öröksége és a rendszerváltáshoz való viszonya is hozzátartozik. Nyár óta olvastam az októberi beszédre készülve, egy kisebb k önyvtárat képeznek az 56os Intézettől kapott dokumentumok és könyvek. 1956 és 1989 tanulsága éppen az, hogy mindkét esetben túllépett a történelem azokon a törekvéseken, amelyek a szocialista rendszert akarták megreformálni, azon belül akartak több szabad ságot. Ezért nem lehet folyamatosság 56 és Kádár, Kádár és az új, alkotmányos jogállam között. Másrészt a kerekasztaltárgyalások résztvevőjeként tanúsíthatom, hogy az MSZMPnek még a reformszárnya sem akart odáig elmenni, ahová végül is a történelem eljut tatta Magyarországot. A Medgyessybizottság vezetését azért is vállaltam el az ügynöktörvény kapcsán, hogy a jelentés első sora az lehessen: Magyarország 1989 előtt nem volt jogállam. És engedjünk teret az érzelmeknek is: számomra ez a kérdés a rendszervál tás becsületének kérdése is. - Mindennek nem lehet szerepe a miniszterelnök és az ön közötti konfliktusban? - A miniszterelnök és az elnök között pontosan szabályozott viszony van. Bármilyen pozícióban is voltam, az együttműködés gesztusával közelítette m a mindenkori kormányfőhöz. A miniszterelnök biztos lehet abban, hogy amit itt mond, nem kerül tovább sehova sem, hogy itt nincsenek csapdák. Ez a viszony kívül áll a hatalmi harcokon. - Megoszthatja velünk, mi történt a vatikáni tárgyalásain, valóban m egelőlegezte személyes álláspontként a kormány véleményét - amely esetleg más lesz? - A pápával négyszemközt, magánkihallgatáson találkoztam. A hivatalos tárgyalás viszont a bíboros államtitkár és az államfő között folyik, ahol én nem a magánvéleményemet fejtem ki, hanem a magyar államot képviselve azt mondom, amit az illetékes minisztérium által a kormány rám bízott. Így is történt. A fenti kifogás nem is a kormány részéről hangzott el. - Október 23án este az 1956os emlékmű felavatásán a közjogi méltó ságok közül csak a miniszterelnök jelent meg. Ön miért nem vett részt az ünnepségen? - Aznap délben a Köztársasági Őrezredtől mind az öten azt a figyelmeztetést és ajánlást kaptuk, hogy ne menjünk el a szoboravatásra, mert az ünnepség helyszínén nem tudjá k garantálni a biztonságunkat. Ebben is maradtunk,
