Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-03
19 Egyébként a januártól csatlakozó két ország munkavállalóinak helyzete többnyire csak a különféle tiszts égvisel ők nyilatkozatai alapján körvonalazható, mivel az Európai Bizottság nem vezet kimutatást az átmeneti rendelkezések alkalmazásáról. Svédország közölte, nem érzi fenyegetve magát a román és bolgár munkaerő által. Ciprus, Csehország, Lengyelország és Lettorsz ág szintén nem tervez korlátozásokat. Szlovénia egyelőre semmiféle jelet nem adott, s ha ez így is marad, januártól ebben az országban is korlátlanul vállalhatnak munkát a románok és a bolgárok. A már említett három tagállam mellett korlátozások bevezetés ét fontolgatja Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország és Luxemburg is. A spanyol külügyminiszter két nappal korábban szintén bejelentette a korlátozások bevezetését, a madridi kormány munkaügyi minisztere azonban utólag ezt cáfolta, és közölte: egyelőre n em született döntés az ügyben. Azonban a spanyolok is a korlátozások bevezetése felé hajlanak, akárcsak a görögök, portugálok, hollandok, máltaiak, litvánok és olaszok. Utóbbiak a 2004es bővítés után is éltek az átmeneti időszak lehetőségével. RMDSZlobb i Ugyancsak nem született döntés Budapesten, ahol az RMDSZ keményen lobbizik a pozitív végkifejlet érdekében. A szövetség vezetői szeretnék, ha a kérdés szóba kerülne a november 16án tartandó második románmagyar kormányülés alkalmával, ha a napirendre nem is kerül fel. Ezzel kapcsolatban Göncz Kinga magyar külügyminiszter az MTInek elmondta: nem lát komoly esélyt arra, hogy a Gyurcsánykabinet a közös kormányülés előtt döntsön. "A kérdés még nem dőlt el, a magyar kormánynak számos szempontot és lehetős éget mérlegelnie kell, többek között a hazai munkanélküliségi helyzetet" - mondta Göncz Kinga. A külügyminiszter azt is elmondta, hogy a döntés decemberre várható, és annak meghozatalakor a budapesti kormány mérlegelni fogja a romániai magyar közösség érde keit is. vissza Nem temetni, dicsérni kell az uniót Népszava 2006. november 3. Nem temetni, hanem dicsérni kell az uniót. Bár manapság divat kritizálni az európai közösséget, az valójában sikeresen betöltötte és betölti szerepét – jelentette ki Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap az Európa jövője és a parlamentek szerepe című, az Országházban tartott nemzetközi fórumon. A kormányfő szerint ma a nemzetállamok politikai, közéleti elitjei "menekülni szeretnének” a sokszor meg oldhatatlan nemzetállami felelősség alól, úgy, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok, funkciók ellátásának felelősségét az unióra hárítják. A kormányfő hangsúlyozta, az európai politikának konkrét együttműködési programok adnak értelmet. Európa történelme so rán többször tapasztaltuk, miként söpör végig az egész kontinensen egy eredetileg lokális konfliktus. Magyarországnak ezért az az érdeke, hogy a NyugatBalkán országai, Horvátország és Szerbia mielőbb tagja legyen az uniónak – érvelt a további bővítés mell ett a kormányfő. A miniszterelnök az új tagállamok egy részében kialakult kormányzatipolitikai válságjelenségeket elemezve leszögezte, a keletközépeurópai országokban még nem érvényesül az a társadalmi attitűd, amit a stabil demokráciákban több évtized nyi konfliktuskezelési gyakorlat alakított ki. A tanácskozást köszöntő beszédében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a társadalomnak ismernie kell az unió jövőjét. A politikai döntésekhez minél nagyobb társadalmi támogatást kell sze rezni. A nemzetközi fórumon, bár az előzetes program szerint felszólaltak volna, nem vett részt a Fidesz három európai parlamenti, illetve magyar parlamenti képviselője, Szájer József, Schmidt Pál és Németh Zsolt, miután a Fidesz frakciója korábban úgy dön tött, egyetlen olyan helyen sem jelennek meg, amelyen Gyurcsány Ferenc felszólal. vissza Egy műbalhé története Népszava 2006. november 3. Szerző: Hegyi Gyula Az október 23i zavargások hatására és a brit lap szerkesztő jével konzultálva írtam egy angol nyelvű publicisztikát, amely a The Guardian október 25i számában meg is jelent. A cikknek nem sok visszhangja volt Magyarországon, pedig a The Guardian az angolszász világ egyik legtekintélyesebb lapja. Senki sem lehet pr óféta a saját hazájában,
