Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-03
20 gondoltam magamban. Arra azonban álmomban sem gondoltam, hogy a jobboldali média egy hét késéssel vezető hírré emeli írásomat, pontosabban annak meghamisított változatát. Én arról írtam, hogy Gyurcsány Ferenc és a hivatalos Magyaro rszág forradalomnak tekinti 1956ot, de olyanok is vannak, akik felkelésnek nevezik. Ezt a jobboldali napilap "Hegyi Gyula: 1956 nem volt forradalom” címen pertraktálta első oldalán. A lincseléseket, antiszemita jelszavakat és a náci ideológia újjászületés ét egy elenyésző kisebbség (small minority) művének neveztem. Wittner Mária ezt olyan szellemben kommentálta, mintha az egész forradalmat "leantiszemitáztam” volna. Lefogadom, hogy el sem olvasta írásomat, csak előítéletből nyilatkozott róla. Az ügy arra mindenesetre jó volt, hogy a saját bőrömön tapasztaljam meg, hogyan működik a jobboldali sajtó. Mindenszentek napján kevés belpolitikai esemény volt, ezért előrángattak és meghamisítottak egy hét nappal azelőtti, külföldi lapban megjelent cikket, hogy az ü nnepre is jusson egy baloldalellenes gyűlölködés. Magam egyébként alapvetően forradalomnak tekintem 56ot, de bízom benne, hogy a magasztos ünneplés után eljön az ideje az árnyalt történészi elemzésnek is. Mark Pittaway angol történész a brit lap október 31i számában korrekt módon válaszolt a cikkemre. Ő egyértelműen forradalomnak nevezi az eseményeket. Akik ezt a mondatát lelkesen idézték, sajnálatosan meg sem említették írása folytatását. Ebben arról ír, hogy a mai Magyarországon a "neofasiszták és a ko nzervatív jobboldal” nem fogadja el a választások eredményét, s a "szélsőjobboldali tüntetők” a hataloméhes ellenzékkel együttműködve ("working with”) töréspontig viszik a helyzetet. Valóban érdemes olvasni a The Guardiant: de eredetiben, s nem azt, amivé egyes orgánumok torzítják és hamisítják. vissza Gyurcsány: Brüsszel semmit sem old meg helyettünk MNO 2006. november 2. 13:29 Konkrét együttműködési programok adnak értelmet az európai politikának – mondta Gyurcsány Fere nc csütörtökön Budapesten, az Európa jövője és a parlamentek szerepe című nemzetközi fórumon. A miniszterelnök hangsúlyozta: a sikeres európai uniós együttműködés érdekében különösen támogatni kell a bel- és külpolitikai, a biztonságpolitikai, az innováci ós, a tudományos és a fejlesztéspolitikai közös projekteket. A kormányfő a tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte, hogy minden országnak saját magának kell megoldania problémás kérdéseit, mert „Brüsszel egymaga semmit sem old meg helyettünk". Gyurcsány Ferenc úgy vélte, az Európai Unió tartalma és története is sikeres. „Dicsérni és nem temetni jöttem az Európai Uniót" – mondta beszéde kezdetén a miniszterelnök. Az unió bővítésével összefüggésben Gyurcsány Ferenc többször is utalt a nyugatbalkáni orszá gokra. Mint mondta, Magyarország akkor jár el helyesen, ha minden eszközt megragad a térség államai csatlakozásának elősegítése érdekében. Hozzátette: ezeket az országokat, Horvátországot, Szerbiát „az európai együttműködés keretein belül kell tudni". Gyu rcsány Ferenc kitért arra, hogy a nyugatbalkáni és a középkeleteurópai országok esetében a politikaijogi változások egy, míg a gazdasági változások néhány év alatt mentek végbe, viszont a társadalmi szokások, attitűdök megváltozása hosszabb időt vesz i génybe. A tanácskozást köszöntő beszédében Szili Katalin azt mondta, a társadalomnak ismernie kell az Európai Unió jövőjét. Az Országgyűlés elnöke szerint a politikai döntésekhez minél nagyobb társadalmi támogatást kell szerezni, és az embereknek tudniuk k ell, hogy a döntések nem a fejük fölött születnek. Összefogás és alkotmányszerződés Európa erősségét sokszínűsége adja, de ehhez szükség van az összefogásra és közös alkotmányszerződésre. Erről beszéltek a felszólalók a Párbeszéd Európai Fejlődésünkért c ímű sorozat csütörtöki budapesti nyitórendezvényén. Baráth Etele (MSZP) volt európai ügyi miniszter előadásában azt mondta, az európai alkotmányozás folyamata akadályokon megy keresztül, és eközben meg kell válaszolni az emberek számára két fontos kérdést : csorbítjae a szerződés munkahelyük biztonságát, illetve mennyiben őrzi meg a nemzeti kultúrát, hagyományokat?
