Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-03
18 A magyar államháztartás i törvény módosításával 2007. december 31ig valamennyi közalapítvány is megsz űnik. Ebbe a kategóriába tartoznak a határon túli magyarokat támogató közalapítványok, mint például az Illyés, az Apáczai, a Segítő Jobb, az Új Kézfogás. Kormányzati forrásokból semmi konkrétum nem szivárog ki ez utóbbiak sorsát illetően sem. Meg nem erősí tett hírek szerint a Szülőföld Alapba integrálnák a most még működő, határon túli magyarokat támogató közalapítványokat. A határon túli magyarok ügyével kapcsolatos feladatok a külügyi bizottság hatáskörébe kerültek be. Ezzel kapcsolatban Szabó Vilmos, a z Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke az Erdély Riportnak adott interjúban elmondta: a megoldás illeszkedik a magyarmagyar parlamenti együttműködéshez, melyet Szili Katalin kezdeményezett. "Voltak olyan törekvések, hogy ön álló bizottság alakuljon a határon túli magyarok kérdéskörére, s ennek voltak támogatói az MSZP, az MDF, de a Fidesz frakciójában is. Azonban az ellenzék részéről ezt nem támogatták elegen ahhoz, hogy létre is jöhessen" - magyarázta a politikus. Mint mondt a, jövőre derül ki, hogy mi lesz ez a plusz ahhoz képest, ahogy eddig foglalkozott a külügyi bizottság a határon túli magyarok kérdéseivel. vissza Európa irtózik a romániai és a bulgáriai munkaerőtől Új Magyar Szó 2006. no vember 3. Noha a munkaerő szabad áramlása egyike az Európai Unió alapját képező négy alapvető szabadságnak, a január elsejétől csatlakozó Románia és Bulgária állampolgárai a "régi" tagállamok kevesebb mint egyharmadában vállalhatnak munkát korlátozás nélk ül. Az erdélyi magyarságot a többségi lakosságnál közvetlenebbül érinti, hogy Magyarország is korlátozásokat tervez. Nem járt tehát sikerrel az Európai Bizottság kampánya, amely az unión belüli munkaerőáramlás korlátozásának minél szűkebb körű alkalmazásá t célozta. Eddig csak három uniós tagállam jelezte, hogy január elsejétől korlátozás nélkül beengedi román és a bolgár munkásokat. Finnország, Észtország és Szlovákia kormánya hivatalosan bejelentette, hogy nem kíván élni a csatlakozási szerződés által b iztosított átmeneti rendelkezésekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy az új tagok csatlakozásától számított hét évig korlátozzák a munkaerő áramlását. Az előírás szerepelt a 2004ben csatlakozott tíz új tagállam (EU10) csatlakozási szerződésében is, és beker ült a Románia és Bulgária által tavaly április 25én aláírt hasonló dokumentumba annak ellenére, hogy a korlátozások nem jártak kedvező hatással, ellenkezőleg. Pozitív előjel, negatív reakció Az Európai Bizottság februárban közzétett egy jelentést a szem élyek szabad mozgásának átmeneti szabályozásáról. A dokumentum legfontosabb megállapítása az volt, hogy a 2004es bővítést követő migrációs áramlások kedvező hatást gyakoroltak az EU15tagállamok gazdaságára. "A EU10polgárok pozitívan járulnak hozzá az ál talános munkaerőpiac teljesítményéhez, a gazdasági növekedéshez és az államháztartás helyzetéhez. A bővítés segített kifehéríteni az EU10ből érkező, korábban bejelentés nélkül dolgozók által teremtett feketegazdaságot, és ennek megvannak a jól ismert, ked vező hatásai, mint például a jogilag védett munkaügyi előírásoknak való jobb megfelelés, a fokozott társadalmi integráció, valamint magasabb állami bevételek az adókból és társadalombiztosítási hozzájárulásokból" - áll a jelentésben. Az adatok alapján levo nható másik fontos következtetés az volt, hogy nem váltak be azok félelmei, akik a régi tagállamok "elözönlésétől" tartottak. A Bizottság akkor a pozitív példák között elsőként említette NagyBritanniát és Írországot, amelyek lemondtak az átmeneti rendelk ezések alkalmazásáról. Az EU10ből beáramló munkaerő kedvező hatását nemrégiben Tony Blair brit miniszterelnök is méltatta hangsúlyozva: a 2004ben csatlakozott tagállamok dolgozói 0,51 százalék közötti mértékben járultak hozzá a brit gazdaság növekedéséh ez. Ennek ellenére Románia és Bulgária csatlakozására várva NagyBritannia az elsők között jelentette be, hogy élni kíván a munkaerőpiaci korlátozásokkal. Angela Merkel német kancellár éppen tegnap közölte a román miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, hogy Berlin a lengyelekkel és a csehekkel szemben alkalmazott korlátozásokat vezeti be a románok és a bolgárok esetében is. Nincs nyilvántartás
