Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-24
24 Erdélyi médiások egy csoportját hívta meg november 2021én Brüsszelbe Gál Kinga EPs képviselőasszony. Az írott és internetes s ajtó, a tévé és rádió képviselői gyűltek össze a ferihegyi repülőtéren, echte keleteurópaiként többségük izgatottan készült első repülőútjára. A kiismerhetetlen rendszer Azzal a szándékkal mentünk, hogy ismerjük meg „A RENDSZERT”, aminek nemsokára mi i s részei leszünk, amiről persze rövidesen kiderült, hogy olyan állat, melynek életformájához szervesen hozzátartozik a rejtőzködés, így megismerése igazi kihívás. Az uniós intézményrendszer PRmenedzserei, akik az önképért felelnek, rájöttek, milyen nagy v eszély rejtőzik abban, ha a sajtósok nem igazodnak el az egyébként szövevényes hatalmi rendszerben, s önszántukon kívül téves információkat közölnek. Hát ezért, a ködoszlatás szándékával láttak vendégül, végigvezettek az egész negyednyi épületrengetegen, b evittek a plenáristerembe, megengedték, hogy lerohanjuk a képviselőket, s még bioebéddel is megvendégeltek a ház éttermében, ami az EU (mező)gazdaságpolitikáját ismerve gáláns gesztusnak minősíthető. Nos, akkor a hármas rendszer: az első lépcsőfok a sej telmes nevű Európai Bizottság, ami szakemberekből áll, ez készíti elő a rendeleteket, törvénycsomagokat, ez keres megoldásokat a felvetődő problémákra. A második a fennkölt nevű Európai Tanács, amire minden keleteurópai azt mondja, ez igen, ez biztos vala mi, vagy megy valahová, és úgy is van, ebben az EU tagországainak miniszterei, miniszterelnökei és államelnöke van benne, ez tehát egyfajta kormány, melynek végrehajtói szerepe van. A harmadik pedig a szintén jól hangzó Európai Parlament, melynek hatalma v iszonylag kicsi (alapítva is csupán az EU létrejötte után tizenévre alapították). Megszavazhatja, visszadobhatja vagy módosíthatja a Bizottság által kidolgozott és a Tanács által láttamozott törvényeket, rendeleteket. A Bizottságban mintegy húszezer embe r dolgozik, negyvenhárom épületben, Tanácsban húsz szakbizottság van, ezek alá harminchat főigazgatóság tartozik; a Parlamentnek pedig hétszázharmincöt képviselője van, akik szintén kisbizottságok egész sorába tömörülnek. Tehát bizottságok mindenütt vanna k. Adott a Bizottság, mint alfabizottság, de ezen kívül, amint láttuk, a Tanácsnak és a Parlamentnek is vannak szakbizottságai. A rendszerben valamivel több, mint huszonötezer ember van (nyilván a segédszemélyzet nincs ideszámítva), akik hét politikai cso portba tömörülnek. És ekkor még nem is beszéltünk a Strassbourgban működő Európai Bíróságról, és a hivatásos lobbistákról. A működésről még egyszer: a bizottság javasol, de nem dönt, a tanács dönt, de nem javasol, a parlament pedig jóváhagy vagy módosít, de csak bizottságtól jövő és tanács által láttamozott határozattervezetről. S ha a nagy huzavonában az illető tervezetet túlságosan kiforgatják, a javaslatot tevő bizottságnak joga van visszavonni a javaslatát… Elmulasztott lehetőségek A román politik a megpróbálta diadalmenetben bevinni az országot az EUba, ezért igyekezett olyan képet kialakítani például a kisebbségi helyzetről, ami azt sugallta, hogy Romániában minden oké, minden kisebbségi szuperhepi. Az RMDSZ brüsszeli megfigyelői (3 db: Kelemen A ttila, KónyaHamar Sándor, Szabó Károly) pedig kussoltak, mert nekik az volt mondva, s ők pedig jó pártkatonák, s különben is féltik a karrierjüket. Ezért hát az EU jelen pillanatig is úgy tudja, hogy Romániában a magyarság helyzete kielégítő, az oktatásuk megoldott, stb. Gál Kinga képviselőasszony (nota bene: erdélyi származású, akárcsak két irodavezetője, a székelyudvarhelyi Kovács Barna és a székelykeresztúri KovácsIllyés Ágota) több ízben felszólalt, hogy ez nem egészen így van, mert például a Sapienti át a magyar állam tartja fenn, a román egy fityinget sem ad, de elmondása szerint több ízben sarokba szorult, elsősorban azért, mert magyarországi képviselőként nincs elég legitimitása az erdélyi magyarság ügyeinek képviseletéhez, az RMDSZes delegáltak pe dig nem merték vállalni a vele való nyílt együttműködést. Az erdélyi médiákban dolgozók kérdésekkel ostromolják Gál Kingát Gál Kinga megpróbálta elérni, hogy a Romániáról szóló jelentésekbe a módosító javaslatai alapján bekerüljenek a kisebbségi ügy tényleges rendezésére vonatkozó passzusok, de az erős és következetes román ellenlobbi (melyet exponenciálisan felerősített az ott lévő RMDSZesek cinkos hallgatása) ezt eredményesen megtorpedózta. A
