Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-24
14 A kisebbségek védelmére, a kulturális autonómia tiszteletben tartására és a kisebbségi közösség elvárásainak figyelembevételére is felszólítják Romániát az Európai Par lament külügyi, illetve bel- és igazságügyi bizottságában elfogadott jelentések. Pierre Moscovici jelentéséhez Románia EUcsatlakozásáról Tabajdi Csaba (MSZP), Gál Kinga (Fidesz) és SzentIványi István (SZDSZ) több módosító indítványát is elfogadták. A bel- és igazságügyi bizottság pedig a Gál Kinga által készített állásfoglalást hagyta jóvá. A bizottsági ülésen a román megfigyelők sikertelenül próbálták elérni, hogy a szövegből kimaradjanak az olyan részletek, mint például az, hogy a román hatóságoknak meg felelő szintű anyagi támogatással is segíteniük kell a magyar kisebbség felsőfokú oktatását. Gál az MHnak elmondta: Románia még adós az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásával és az európai normáknak megfelelő kisebbségi törvény elfogadásáv al. Szerinte az állásfoglalás jó alapot teremt arra, hogy a csatlakozás után számon kérhetők legyenek a kisebbségi elvárások is. Arra a kérdésre, pontosan miként, Gál annyit mondott: azt kérik, hogy az EU továbbra is kövesse, mi történik az országban. A dokumentumok egyébként felszólítják Romániát, hogy pótolja az olyan hiányosságokat, mint például az elhagyott gyermekek védelme, a romák elleni diszkrimináció visszaszorítása, a korrupció felszámolása és az igazságszolgáltatás rendbetétele. Ha ez utóbbiak nem történnek meg, az EU korlátozásokat vezethet be Bukarest ellen. vissza MH Határtalan bizonytalanság Magyar Hírlap • 2006.11.24. Romániában teljes a zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy január elsejétől milyen okmánnyal lehet átlépni a román – magyar határt. Alin Avram, a román belügyminisztérium vezető rendőrfelügyelője lapunknak elmondta, a román személyi okmányok nem felelnek meg a biztonsá gi követelményeknek, ezért januártól még nem alkalmazható a román – magyar kormányülésen hozott megállapodás. Kérdésünkre, hogy Románia miért nem kérte a többi uniós tagállamtól is, hogy személyi igazolvánnyal is beengedjék polgárait, kifejtette, ehhez kétol dalú megállapodást kell kötni, a részletekért pedig a külügyhöz utasított. Niculescu Tóni külügyi államtitkár szerint a 2004ben elfogadott 38. számú uniós direktíva értelmében a román állampolgároknak joguk van a személyazonossági felmutatásával utazni az uniós államokba. Ezt Románia és Magyarország beépítette belső jogrendjébe, az együttes kormányülésen elfogadott megállapodás így csupán politikai nyilatkozatnak tekinthető. Azt ő is elismerte, hogy a román személyik biztonsági szempontból nem felelnek m eg az uniós követelményeknek, de Magyarországra a kétoldalú megállapodás alapján be lehet utazni velük. Cseke Attila kormányfőtitkárhelyettes arról tájékoztatott, hogy a tárca minden uniós országnak megküldte az érvényes személyi okmányok típusait, és a kapott válaszoktól függően válik lehetővé a használatuk. A kétoldalú megállapodásban pedig vállalták, hogy tőlük telhetően gyorsítják a folyamatot, hogy erre már januártól lehetőség legyen. A román határőrség nem nyilatkozik, mint Diana Protopopescu szó vivő az MHnak kifejtette, ők csak rendelkezéseket hajtanak végre. Közleményük szerint a román – magyar határ jövőre nem válik belső határrá (belső uniós, de nem a schengeni övezeten belüli határrá válik – a szerk.), az ellenőrzést közösen végzik, kétoldalú egyezmények alapján. Kérdésünkre, hogy mi történik Magyarország schengeni tagsága után, a megkérdezett tisztségviselők nem adtak érdemi választ. vissza Bogdán Tibor, Bukarest Jobb Erdélyben! Magyar Hírlap • 2006.11.24.
