Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-24
11 pedig 2000 februárjában 350 milliót adományozott neki, amihez nemzetközi, sőt NATOpénzek is érkeztek. A pénzből nem utolsósorban a Milosevicrezsimmel szemben álló értelmiségi csoportokat segítették. Az első kuratóriumba a HVG információi szerint nemcsak az akkor MIÉPtag Tóth (azóta Toroczkai) László került be, hanem Orbán Viktor és Martonyi János környezetéből Király András László, KerékBárczy Szabolcs, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor is. Toroczkai édesapja révén került be a testületbe, mivel ő volt a helyi MIÉP képviselője - ő ajánlotta be a fiát Barthának. Az ifjú Toroczkai hamarosan megalapította a radikális Hatvannégy Vármegye Mozgalmat. A HVG úgy értesült, hogy Toroczkait 2000ben eltávolították a kuratóriumból, mert felmerült a gyanú, ho gy "foglya valamelyik idegen titkosszolgálatnak". A 2002es kormányváltás után az MSZP vezette koalíció is biztosította az alapítvány anyagi hátterét, egyre csökkenő mértékben. Bekerült a kuratóriumba Géczi József Alajos szocialista képviselő is, aki lap unknak elmondta, hogy régről ismeri Toroczkait, egyszer interjút is adott neki, de amikor ő a kuratórium tagjává lett, a fiatalembert már menesztették.(Zs. G.) vissza Szkopjének NATOmeghívót − Magyarország jó szándékú közve títő az uniós integráció folyamatában Népszabadság • Füzes Oszkár • 2006. november 24. Magyarország támogatja, hogy Macedónia jövőre meghívást kapjon a NATOba, és mihamarabb megismerje azt a menetrendet, amelynek alapján majd megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Ez volt Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üzenete Macedóniának, amelynek kormányfője Nikola Gruevszki miniszterelnök őszinte örömmel fogadta, hogy Budapest a nyugati átlagnál egy árnyalattal erősebben támogatja a nyugatba lkáni ország euroatlanti integrációját. A tegnapi szkopjei megbeszéléseken Gyurcsány méltatta azt a hatalmas politikai fejlődést, amellyel Macedónia rendezte a szláv többség és az albán kisebbség helyzetét, és kialakította a demokratikus jogállam rendsze rét. Ahogy fogalmaztak, valóságos politikai csoda történt, amely nagyban példamutató az egész nyugatbalkáni térség számára. A következő esztendők fontos feladata, hogy gazdasági csoda is bekövetkezzen, amelynek megteremtésébe magyar távközlési, pénzügyi é s infrastrukturális cégek is szívesen bekapcsolódnának. Annál is inkább, mert Macedónia adócsökkentéssel és jogszabályi ösztönzésekkel egyre vonzóbb terep a külföldi befektetők számára. Macedónia, amely lakosságának legalább egynegyede albán, érintett a koszovói kérdésben is. Mint elhangzott, Magyarország és Macedónia egyaránt abban érdekelt, hogy a küszöbön álló koszovói rendezés elősegítse az egész Balkán tartós stabilitását. Gyurcsány kifejtette: egész Európa nem lehet igazán stabil a Balkán biztonsága és felvirágzása nélkül. Mindkét ország tisztában van azzal, hogy mind Macedónia, mind pedig az Európai Unió részéről nagyon sok még a tennivaló az integráció megvalósításában. Magyarország ezen a területen egyfajta jó értelemben vett közvetítő lehet, am i mind a Balkánon, mid pedig Európában erősítheti a magyar külpolitika pozícióit. A jelek szerint a balkáni országok igényt tartanak erre a magyar szerepre. Tegnap este a magyar kormányfő balkáni körútjának harmadik állomására, Albániába érkezett. Ez már sokoldalú találkozó lesz, ma itt tartják meg a Középeurópai Kezdeményezés állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját. Az alkalmat kihasználva a magyar kormányfő külön tárgyalásokat is folytat az albán vezetőkkel, majd ma délután tér vissza Budapestre. vissza Szkopjéból jelenti kiküldött munkatársunk GyurcsányBerishatalálkozó Tiranában Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. november 24.
