Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-24
10 Sali Berishával megtartott találkozója után újságíróknak kifejtette, hogy a balkáni problémákra kétféle válasz létezik: a nemzeti radikalizmusé, illetve az, amely az euroatlanti integrációban található meg. Az előbbi fájdalmat, békétlenséget, instabili tást okoz, az utóbbi viszont békét, felemelkedést, és Albánia ezt választotta. Tirana tisztában van vele, mondta Gyurcsány Ferenc, hogy az albán nemzet számára sorsfordító koszovói kérdésben olyan megoldást kell találni, amely kibékíti a sokszor egymás nak feszülő emberi jogokat és függetlenségi eszmét, s azon munkálkodik, hogy ez meg is szülessen. Magyarország nemcsak ebben, hanem az ország fejlesztésére, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcra irányuló erőfeszítésekben is támogató partnere kí ván lenni az albán vezetésnek. Sali Berisha a megbeszélésről adott tájékoztatójában melegen méltatta a tizenöt éve folyamatosan fejlődő albánmagyar kapcsolatokat, s nagyon értékes, országát minden tekintetben segítő barátnak nevezte Magyarországot. vissza Szili Katalin a schengeni csatlakozás ütemtervének betartása mellett érvelt Bécsben Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2006. november 23., csütörtök (MTI) - Szili Katalin nem lát okot arra, hogy el halasszák a 2004ben EUtaggá vált országok 2007 októberére tervezett schengeni csatlakozását. Az Országgyűlés elnöke csütörtökön a Regionális Együttműködésben részt vevő országok - Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia - parlamenti elnökeinek a találkozóján a schengeni csatlakozás kérdéskörének jelentéstevője ként szólalt fel. A kétnapos találkozón ezen kívül áttekintik az euróövezethez való csatlakozás, az unió energiával kapcsolatos külpolitikájának, valamint a szubszidiaritási elv érvényesülésének kérdéskörét is. Szili az első tanácskozási nap lezárta ut án az MTInek elmondta, hogy álláspontja szerint a 2004ben csatlakozott EUtagországok állampolgárai számára is biztosítani kell a szabad átjárás lehetőségét az unió területén, hogy 2007 októberében ezek az országok is csatlakozni tudjanak a schengeni egy üttműködéshez. Hozzáfűzte, ennek politikai jelentősége is van, hiszen a 2004ben csatlakozott országok állampolgárai számára pont a szabad közlekedés és a határok átjárhatósága biztosítja az európai polgárrá válás érzetét. A házelnök Bécsben is hangsú lyozta: Magyarország felkészült arra, hogy a schengeni együttműködés részévé váljon a vízumrendszer, valamint az informatikai rendszer területén is. Valamennyi tagországnak egyenként is feladata, hogy szavatolja állampolgárainak és társadalmának a biztonsá gát, ezért Szili úgy gondolja: nyugodtan teljesíthető, hogy 2007 októberétől ezek az országok a schengeni együttműködés részévé váljanak, és nem látja okát a csatlakozás elhalasztására. Javasolta, hogy a bécsi tanácskozáson erősítsék meg a V4ek parlamenti vezetőinek kassai találkozóján született állásfoglalást a schengeni csatlakozással kapcsolatban. Szili Katalin elmondta, hogy Barbara Prammerrel, az osztrák parlament néhány hete hivatalba lépett elnökével tartott találkozóján megállapodtak arról, hog y a két ország parlamenti elnökei továbbra is félévenként találkoznak egymással, és az osztrák házelnök első hivatalos útja Magyarországra vezet. A házelnök tájékoztatást adott arról, hogy a szlovák parlament elnökével, Pavol Paskával kölcsönösen hiva talos látogatásra hívták meg egymást, és megállapodtak arról, hogy félévente találkoznak. Szili a találkozón egyebek között arra kérte a szlovák törvényhozás elnökét, hogy a szlovákiai magyarok identitásának a megőrzéséhez - oktatás, kultúra, sajtó - adjan ak támogatást. Tájékoztatta arról, hogy személyesen is tartja a kapcsolatot a magyarországi szlovákok szervezeteinek vezetőivel. Szlovák tárgyalópartnere biztosította arról, hogy a két ország közötti parlamenti kapcsolatokat intenzívebbé teszik. Megteszik azokat a lépéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy nyugvópontot érjenek el az utóbbi hetek, hónapok eseményeivel kapcsolatban, és kiegyensúlyozott viszonyt alakítsanak ki. vissza Toroczkai közpénzen volt kurátor Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. november 24. A tévéostrom egyik vezetője, a magát ma "forradalmárnak" tekintő Toroczkai László - még Tóth László néven - tagja volt egy olyan alapítvány kuratóriumának, amelybe az Orbánkormány több százmillió forintot pumpált a délszláv háború idején - írta tegnap a h vg.hu. Az Esély a Stabilitásra Közalapítványt 1999ben hozták létre. Fő célja a jugoszláviai újjáépítés támogatása volt. Az alapítványt Bartha László, Szeged fideszes polgármestere 25 milliós tőkével hozta létre, az Orbánkormány
