Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-22
7 Sokkal kevésbé konfrontatív, viszont nyíltabb és tiszteletteljesebb hozzáállásban hiszek, min t amit egyes vonatkozásokban az elmúlt időszakban tapasztalhattunk. De a demokratikus, szabad és nyitott társadalom iránti elkötelezettségünk rendíthetetlen marad: a világ kevésbé fejlett részén élőknek is szeretnénk egyre növekvő lehetőségeket biztosítani . Változatlanul dolgozni fogunk az éghajlatváltozás hatásának mérséklésén, az AIDS és a többi nemzetközi egészségügyi probléma enyhítésén. Természetesen a globális terrorizmus elleni harcunk is folytatódik, hiszen a terroristaszervezetek alá akarják ásni a rendszerünket, függetlenül attól, hogy éppen a demokraták vagy a republikánusok vezetike a kongreszszust. Vagyis egyes politikák, egyes helyeken, egyes kérdésekben változni fognak, de a Harry Truman által még a negyvenes évek második felében megszabott c élok az amerikai külpolitika állandó célkitűzései. - A kongresszusi hatalomváltás jórészt az iraki háború népszerűtlenségének köszönhető. Lesze a demokratáknak megoldási javaslatuk? - Nincs csodaszer. Akik a BakerHamiltonjelentéstől ilyet várnak, c salódni fognak. Éppen most beszélgettem Jim Baker volt külügyminiszterrel és volt képviselőházi kollégámmal, Lee Hamiltonnal. Szerintem az történik majd, hogy a jelentés kétpárti kereteket ad a vitához és a közös döntéshozatalhoz. A két ház demokrata párti vezetői éppen most írtak levelet az elnöknek, amely az amerikai csapatoknak a következő hónapokban kezdődő fokozatos átcsoportosítását javasolja. A térségben elég amerikai erő marad, de az irakiak végre szembetalálják magukat azzal a ténnyel, hogy kötelez ettségvállalásunk nem végtelen. Rengeteg vért és pénzt áldoztunk az iraki háborúban, a világ azonban nagyon bonyolult, és másutt is vannak feladataink. - Nem fognak csalódni a választók, ha nem vonják ki gyorsan a csapatokat Irakból? - Nem. Arra szava ztak, hogy változassunk az irányon, és pontosan ez fog történni. - Az oroszok meg vannak győződve, hogy a demokraták mindig keményebbek velük. Igaz ez? - Ezt nem kötném pártokhoz. Vannak kiváló republikánus politikusok, mint barátom, John McCain szená tor, akikkel hiszünk az Oroszországgal való barátságban és jó viszonyban, ugyanakkor mélyen csalódtunk az antidemokratikus tendenciák miatt. Az oroszországi fejlemények nagyon aggasztóak: az orosz parlament a Kreml függeléke, a kormányzókat a Kreml nevezi ki, a tévé a Kreml szócsöve. Oroszország ma olyanformán használja az energiaexportot, mint ahogyan évtizedekkel ezelőtt a szovjet hadsereget. Nemrégiben megöltek egy bátor újságírónőt, aki a sajtószabadságért harcolt, a hét végén pedig Londonban megmérgezt ék a rezsim egyik bírálóját. Demokraták és republikánusok egyaránt kötelességünknek érezzük erről beszélni. Európai barátaink is tisztában vannak ezekkel a problémákkal, és ugyanilyen nyíltan szólnak róluk. Ugyanakkor az orosz civilizáció és kultúra iránti csodálatom és szeretetem változatlan. - Támogatja a közvetlen párbeszédet Iránnal, Szíriával vagy ÉszakKoreával? - Ó, már hosszú évek óta! Másfél évtizede, fél évszázados szünet után én nyitottam meg a párbeszédet Albániával. Három éve én vezettem a z első kongresszusi küldöttséget Líbiába, azóta fél tucatszor jártam ott, és hosszú beszélgetéseket folytattam Kadhafi ezredessel. Kétszer voltam ÉszakKoreában, sokszor jártam Szíriában, és várom a lehetőséget, hogy visszatérjek Teheránba. Erősen hiszek a közvetlen párbeszédben, nem gondolom, hogy bármit feladnánk azzal, ha leülünk tárgyalni. - Új tisztségében kevesebb ideje lesz a középeurópai és a magyarországi események követésére, vagy tovább növekszik a szavának a súlya? - A kongresszus két háza külügyi bizottságai kétpárti vezetői különös helyzetben vannak. Globális a felelősségünk: az Egyesült Államok 192 országgal áll kapcsolatban, plusz az ENSZtől a Nemzetközi Atomenergiaügynökségig
