Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-22
8 sok nemzetközi szervezettel. A mi szerepünk ebben a szövev ényes kapcsolatrendszerben nem változik annak függvényében, hogy melyikünk pártja van többségben. A figyelmem hasonlóan fog megoszlani, mint az utóbbi hat évben. - A demokrata előretörésnek lehet konkrét eredménye a vízummentesség ügyében? - Ez sem pá rtügy. Tisztában vagyok azzal, milyen jelentőséget tulajdonítanak ennek például Magyarországon, és szimpatizálok ezzel a nézettel. De egyensúlyban kell tartanunk a vízumkiadás könnyítésére irányuló érthető és legitim törekvést az amerikaiak tartós biztonsá gi érdekeivel. Azt gondolom, hogy a vízummentesség ügye konstruktív irányba fog elmozdulni. vissza Az egységes Európa építésének záloga − Vlagyimir Putyin orosz elnök cikke Moszkva és az EU együttműködéséről Népszabadság • M unkatársunktól • 2006. november 22. Kevéssel a november 24én esedékes helsinki csúcs előtt szeretném megosztani önökkel nézetemet Oroszország és az EU kapcsolatát illetően, különös tekintettel a stratégiai alapkérdésekre. Oroszország - lelkileg, tört énetileg és kulturális hagyományai révén - az "európai család" természetes tagja. Bár nem célunk az EUhoz való csatlakozás, nem hiszem, hogy hosszú távú, közös értékeken és célokon alapuló kapcsolatunkban volnának olyan, az egyenrangú stratégiai együttműk ödést érintő kérdések, amelyeket ne vitathatnánk meg. Az európai civilizáció történelmi sajátossága a sokszínűség, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni a közös értékek számbavételénél. Tévedés volna ezeket afféle leegyszerűsítő sablonokon keresztül v izsgálni. Természetesen számunkra fontos más országok tapasztalata, ám nyilvánvaló, hogy az ezeréves történelmet maga mögött tudó orosz államnak is van mit megosztania európai partnereivel. Többek között azt az egyedülálló tapasztalatot, amely a különböző vallások, népek, kultúrák együttélését, gyümölcsöző kapcsolatát biztosította. Az utóbbi években az EU és Oroszország egymás legfontosabb politikai és gazdasági partnereivé lettek. Mindeközben fontosnak tartjuk azt az elvet, amely szerint ez az együttműkö dés nem zárhatja ki a jó viszonyt más országokkal és térségekkel. Biztos vagyok benne, hogy ez mindannyiunk, így az EU érdeke is. Kapcsolatunk kiforrott és jól átlátható alakot öltött. Erősödik az ágazati együttműködés. Tevékeny párbeszéd folyik a belügyi és a jogi területen. Szélesebb alapra helyeztük a tudományos, kulturális és humanitárius kapcsolatainkat. Ezek a folyamatok rendezett kereteken belül zajlanak, a négy közös területen: a gazdasági; a külbiztonsági; a tudományos, oktatási, kulturális; valami nt a biztonság, igazságszolgáltatás és a szabadságjogok területein. Véleményünk összecseng a nemzetközi biztonságot illetően is. Oroszország és az EU fellép az univerzális szabályozás érdekében, különös tekintettel a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozására. A taktikai nézetkülönbségek ellenére egyesít bennünket a törekvés a legszövevényesebb nemzetközi problémák méltányos rendezésére. Legyen szó akár a KözelKeletről, akár az iráni atomdosszié körüli helyzetről. Oroszország figyelemmel kö veti az EU belső fejlődésének dinamikáját. Ez természetes, hiszen kapcsolatunk fejlődésének ritmusát nagyban meghatározza az EU belső átalakulása, az, hogy továbbra is elsősorban államok közössége marad vagy a későbbiekben nemzeti funkciókat is magára ölt. Érdekünk, hogy legnagyobb szomszédunk stabil és kiszámítható legyen. Bízunk abban, hogy az átalakulás és a bővítés nem vezet az EU egységes jogi szabályozásának széttöredezéséhez, és azonos jogokat biztosít az EU minden polgára számára, tekintet nélkül sz ármazására, nemzetiségére és vallási hovatartozására. Az EUval való együttműködés alakításakor hosszú távon gondolkodunk, nem pedig napi szempontok szerint. Meggyőződésem, hogy párbeszédünket nem határolhatják be a kétségtelenül fontos, ám lényegében mé giscsak technikai kérdést jelentő "szakproblémák", úgymint kvóták, tarifák, antidömping, szabványok. Nem tagadom, hogy szükséges ezek megvitatása, de úgy gondolom, elsősorban azt kell szem előtt tartanunk, milyennek szeretnénk látni egymást néhány évtized múlva és, hogy mit tehetünk polgárainkért.
