Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-03
10 KF: Ilyen lehet a bizalom s zükségessége, az igazmondás, mindaz, amit általában elfogadottnak szokás tekinteni Magyarországon, amik normálisan nem képezik politikai vita tárgyát. Ezeknek az értékeknek a nagyon határozott képviseletével lehet kifejezni a nemzet egységét. Kicsit leegys zerűsítve ez egy olyan viselkedési minta adásával érhető el, amiről elvárható, hogy a közösség nagy része kövesse, elfogadja. MN: De ezek a morális premisszák már Sólyom László megválasztásakor sem érvényesültek. Akkor nem emelte fel a hangját, és ezzel rögtön kérdésessé vált, hogyan fogja majd következetesen képviselni őket máskor. KF: A megválasztása körülményeihez hozzátartozik, hogyan került ő egyáltalán a képbe. A megválasztását javasoló Védegyletszöveg aláírói jellemzően mindkét oldalhoz tartozó emberek voltak. Nem nagyon akad másik ügy Magyarországon, ami mellett össze lehet kovácsolni egy hasonló névsort. Ez önmagában biztató jel volt. Az elnökválasztás egyik oldalán állt egy jelölt, aki mögött meglepő és széles összefogás volt, szemben egy soka t kritizált személyi javaslattal, koalíciós nézetkülönbséggel. Nyilván felvet aggályokat az, hogy a titkos szavazáskor a képviselőknek meg kellett mutatniuk a szavazólapokat, és nyilván nagyon nehéz méricskélni a kételyeket, de szerintem az volt igazán pro blematikus, amikor a szocialisták homályos utalásokkal nyilatkoztak a jelöltjük megválasztásához hiányzó szavazatok pótlásáról. Sólyom ajánlásának széles támogatottsága, valamint a szakmaipolitikai múltja viszont masszív és kikezdhetetlen morális tőkét je lentett. MN: Nem a megválasztása politikai legitimációját, hanem az elnök következetességét vitatom. Ha nem emelte fel szavát a megválasztásakor a titkos szavazás megcsúfolása miatt, akkor most egy másik, erősen problémás eljárást miért nehezményezett? KF: Jelezte, hogy visszalép, ha szabálytalanságra derül fény. A megválasztását a koalíciós többségű házbizottság vizsgálta, és ők rendben találták, az elnök pedig ehhez igazodott. MN: Térjünk vissza a nemzet egységére. A baloldali politikai közösség egy jelentős része az elnök megválasztása óta várja, hogy olyan politikai gesztusokat tegyen, amelyek bizonyítják, hogy Sólyom az ő elnökük is. A Gyurcsánycsomag átengedésének volt ilyen gesztusértéke? KF: Szerintem az elnök nem azzal fejezi ki a nemzet eg ységét, ha időnként a baloldalnak, időnként meg a jobboldalnak tesz gesztusokat, és folyamatosan vizsgálja, hogy sikerülte az egyensúlyt fenntartani. Hanem azzal, hogy - a fizikából lopott fogalommal - egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. Ha az év el ején azt állítja, hogy a költségvetés korrekcióra szorul, mert aggasztó állapotban van, akkor a döntéseket ennek kell alávetnie. Ugyanezt a célt szolgálta a választás lehető legkorábbi időpontra történt kiírása. Volt egy erős jobboldali elvárás, hogy a Gyu rcsánycsomagot valamilyen módon meg kell támadni a politikai vagy az alkotmányos vétó eszközével. Az elnök azt vizsgálta, hogy vane olyan elem a csomagban, ami miatt érdemes az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldeni, illetve hogy a megfontolás eredm ényeként változhate a végkifejlet, és nem csak az történik, hogy húztuk az időt két héttel. Amennyiben alkotmányos kifogás merült volna fel, akkor természetesen normakontrollt kért volna az ABtól. Amikor aláírta a csomagot, már itt dolgoztam, kezeltem a levelezést és felvettem a telefonokat. Hihetetlen támadások érték, mert sokak szemében ezzel a döntéssel rácáfolt arra az elvárásra, hogy a kormány egyfajta ellenzéki ellensúlyaként fog működni. MN: Változtatott ezen az őszödi beszéd nyilvánosságra kerül ése? KF: A köztársasági elnöknek volt egy véleménye arról, hogy a gazdaság elég rossz helyzetbe került, ami miatt sokszor szót is emelt. Az őszödi beszéd azt igazolta, hogy ebben igen komoly felelőssége van a miniszterelnöknek, amit be is lát, de semmifé le különösebb megbánást nem mutat. És ez nem változott az elnök első beszéde után sem: a miniszterelnök nem mutatta a jelét, hogy bármit újragondolt volna. MN: Sokan felrótták az elnöknek, amiért felemelte hangját a miniszterelnök hazugságai miatt, de eg yetlen szót sem szól arról, hogy az ellenzék vezetője is tett erősen valótlan kijelentéseket a kampány során. KF: Az a furcsa nekem ezekben a kritikákban, hogy egy nagyon nagy hatású és pőre bizonyosságot sikerült szereznie a nyilvánosságnak arról, hogy mi Gyurcsány Ferenc politikai hitvallása, hogy milyen elvek szerint intézte eddig az ügyeit és most mire készül. Arról, hogy a politikusok folyamatosan ígérgetnek, rengeteg aggályt
