Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-21
6 – Egyetérte ön azzal, hogy az Országgyűlés – a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett – törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetés túllépéséért? vissza MTI Védelmet akarnak a székelyföldi románok − Szinte apokaliptikus képeket festettek az esetleges székelyföldi autonómiáról Marosfőn Magyar Hírlap • 2006.11.21. A székelyföldi románság összefogott a kisebbségi törvény és a magyarokat megillető autonómia bármely formája ellen . A Hargita és Kovászna Megyei Románok Polgári Fórumának marosfői rendezvényén az Avram Iancu Egyesület képviselője, Vasile Suciu azt fejtegette, hogy ha az autonómia megvalósul, a románok ismét jobbágyokká lesznek. Egy másik szónok szerint a térségben élő románoknak nincs szükségük újabb autonómiára, ők már a rómaiak idején római állampolgárságot kaptak, és már akkor európaiak voltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az autonómia célja: kivonni a térséget a román állam fennhatósága alól, és magyar ur alom alá helyezni. Szerintük a magyarok elnyomják a Hargita, Kovászna és Maros megyében kisebbségben élő románokat, a román politikai elit pedig sorsára és veszni hagyja őket. A résztvevők nyilatkozatban tiltakoztak a Székelyföld magyarokkal szembeni pol itikai, gazdasági és kulturális kiszolgáltatottsága ellen, és országos stratégia kidolgozását követelik a térségbeli románság nemzeti identitásának védelmében, és az irredenta, szeparatista, revizionista autonómiatörekvések elfojtásáért. A székelyföldön Nicolae Ceausescu erőszakos elrománosítási politikája ellenére tömbben maradtak meg a magyarok. 2002ben Hargita megyében több mint 320 ezer magyar élt, ami a lakosság több mint nyolcvan százalékát jelenti, Kovászna megyében 220 ezerre teszik a magyarok sz ámát, ami hetven százalékos részarány, Maros megyében a mintegy 570 ezer magyar a lakosság mintegy negyven százalékát teszi ki. Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely lakossága csaknem egészében magyar. Csíkszeredában a magyarság részaránya több mint nyolcvanszázalékos, Sepsiszentgyörgyön is 75 százalékhoz közelít. A Székelyföldön él az 1,6 milliós romániai magyarság zöme, minteg y 1,1 millió fő. vissza Bogdán Tibor, Bukarest Győztesek napja Magyar Hírlap • 2006.11.21. Másfél hét múlva önkormányzati választásokat tartanak Szlovákiában. Ami remek dolog. Az önkormányzati választás ugyanis arra jó, hogy mindegyik párt győztesnek érezhesse magát. Merthogy olyan földrengésszerű győzelemre, mint amilyet a Fidesz aratott Magyarországon, nemigen van példa a régióban, s ez alól Szlovákia sem lesz kivétel, bizton állíthatjuk. A kormánypártok majd politikájuk helyes irányvonalát magyarázzák a megszerzett pozíciókkal, az ellenzék pedig a kormány hibás lépéseiben látja majd temérdek megszerzett mandátumának okát. A semmi is elég Akkor tartják Szlo vákiában a voksolást, amikor a koalíció népszerűsége az egekbe szökött: hetven százalékon van, az ellenzék pedig csak keresi önmagát a választásokon elszenvedett vereség óta. Éppen az önkormányzati voksolás hozta őket össze némileg. Robert Fico kormánya va lójában eddig semmit sem mutatott, de úgy látszik, a reformokba belefáradt népnek már ez is éppen elég. A kérdés az, mikor jön a kijózanodás. Annyi szent, hogy az önkormányzati voksolás előtt nem. Azt is érdekes megfigyelni, hogy Szlovákiában az ellenfele k közötti törésvonalak nem annyira markánsak, mint mondjuk Magyarországon. Olyan "vad koalíciók" jöttek létre az önkormányzati voksolás előtt, amilyeneket egy éve még senki sem tudott volna elképzelni. A legérdekesebb a vágsellyei helyzet, ahol az egyik po lgármesterjelölt mögé kilenc erő állt be, köztük a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Gondolom,
