Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-21
7 nem kell bemutatni, mi az az SNS: hírhedten magyarellenes banda, de a helyi érdek másról szól. Ugyanilyen furcsaság történt Tornalján , ahol visszalépett az SNS polgármesterjelöltje, s választóit az MKP által indított személy támogatására szólította fel. Logikát találni ezekben az esetekben nehéz, hát ne keressünk. Koalíció és káosz Vannak ezeknél könnyebben megemészthető koalíciók é s szövetségek, ámbátor azok sem teljesen természetesek. Királyhelmecen a Robert Fico vezette Smer közösen indít polgármesterjelöltet az MKPval, méghozzá azt a Pásztor Istvánt, aki a parlamentben is képviselő, nyilván MKPszínekben. Pozsonyban az MKP szint én a Smerrel kötött koalíciót, de hogy még cifrább legyen az ügy, részese az együttműködésnek a Vladimír Meciar vezette HZDS is. Főpolgármesterjelöltjük Monika Benová európai parlamenti képviselő. E társaság ellenében Mikulás Dzurinda volt kormányfő SDKÚja és a kereszténydemokraták indulnak, akikkel korábban együtt kormányzott a magyar párt. Kassán viszont éppen velük együtt próbálják meg legyőzni a Smert. Felesleges folytatni, hiszen józan ésszel nehéz követni azt a politikai szinuszgörbét, amelyet a pár tok az önkormányzati voksolás előtt leírtak. Éppen ezért koncentráljunk inkább a délszlovákiai városokra, ahol némileg átláthatóbb a helyzet. Némileg. A déli városokban általában eddig az MKP "uralkodott". Vagy a polgármester volt magyar, vagy a képvise lőtestületben volt magyar többség. Ám a magyarok is sok helyen úgy viselkedtek, mint elefánt a porcelánboltban (ne higgyük, hogy ez szlovák kiváltság), s több helyen elveszíthetik pozícióikat. A helységek nagy többségében, főleg a kistelepüléseken azonban kirobbanthatatlanok. Néhány faluban egy polgármesterjelölt indul, s pontosan ugyanannyi képviselőjelölt, amennyi hely van az önkormányzatban. Mondanom sem kell, mindannyian MKPsok. Az egypártrendszer átmentette önmagát, csak más színekbe bújt. A pénz s zaga A városok közül a legérdekesebb helyzet Révkomáromban alakult ki. Az eddigi polgármester, Bastrnák Tibor, aki egyben az MKP parlamenti képviselője is, függetlenként indul, mert a helyi szervezet nem őt, hanem egy kevésbé ismert orvost indít a voksol áson. Bastrnák ezért felfüggesztette tagságát az MKPban. Ugyanúgy, mint két másik MKPs, aki szintén elindul függetlenként. Így könnyen előfordulhat, hogy Révkomáromnak – nevető ötödikként – először lesz szlovák polgármestere. Tévedés ne essék, semmi baj nincs azzal, ha normális szlovák polgármestere van egy városnak – sokkal jobb, mint egy hülye magyar – , példa erre Párkány, ahol tizenhat éve független szlovák polgármester van. Az idén azonban ez megváltozhat, hiszen a városban az MKP Szigeti László volt oktatási minisztert indítja, akinek van esélye legyőzni Ján Oravecet. Tény, arra is van esély, hogy a magyar párt elveszítse többségét az önkormányzatban. Summa summarum: lehet, hogy az MKP hivatalos jelöltjei elvesztik a választást, de a nem hivatalosak n yerhetnek, s a dicsőség akkor is a párté. Szóval, legyen mindenkié a győzelem. Sosem volt egyébként ennyire kiélezett a kampány az önkormányzati választások előtt, mint az idén. Sosem tettek le ennyi alapkövet, nem nyitottak meg ennyi körforgalmat, ipari parkot, óvodát, nem adtak át felújított csatornarendszert, s még sorolhatnám. S még sosem lehetett látni ennyi mocskolódást a lapokban. Januártól egy új törvénynek köszönhetően sokkal több kompetencia kerül az önkormányzatokhoz, a rendelkezésre álló pénzme nnyiség is jelentősen megnő. A hatalom szele és a pénz szaga megmozgatta a népet. Mármint nem voksolókat, mert azoknak az előzetes felmérések szerint alig több mint harminc százalékuk megy el választani vissza Molnár Norbert a pozsonyi Új Szó főszerkesztője Két út van Szerbia előtt – melyiket választja? MR • 2006.11.20. 2006. november 20., hétfő 11:27 Akadály Ratko Mladics vagy nem? Bizonyos uniós tagok csak a háborús bűnös t ábornok kiadatása után tárgyalnának Szerbiával az integrációról. Más országcsoportok engedékenyebbek lennének, ez utóbbiak közé tartozik hazánk is. Sárdi Károly Brüsszelben a NyugatBalkánnal, Szerbiával, illetve a kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A politikus szerint vannak olyan uniós tagországok, amelyek szerint Szerbia integrációját nem kellene
