Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-03
6 RMDSZ Tájékozta tó • 2006.11.02. Körvonalazódnak azok a döntések, állásfoglalások, amelyek a november közepén sorra kerülő magyarromán közös kormányülés napirendjére kerülnek. Az esemény több, mint gesztus, ugyanis a gazdaság, a környezetvédelem, az oktatás és kultúra te rületén konkrét és jelentős tervek fogalmazódnak majd meg - nyilatkozta szerdán, Bukarestben Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter. A tárcavezető elmondta, a román, illetve a magyar kabinet már túl van a gesztusokon: a novemberi együttes kormányülésen például az energetikai együttműködés, ezen belül pedig a földgázszállítás, valamint a villamos energia területén születnek majd fontos döntések. Az együttes kormányülés sokat jelent az erdélyi magyar közösség számára, hiszen Erdély gazdasági és integrációs szempontból az ország húzóereje kell legyen – szögezte le a miniszter. A kormányülésen ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek majd az infrastruktúrafejlesztés és a Nemzeti Fejlesztési Tervek összehangolására is. A BrassóKolozsvárBors útvona lon és a IVes európai folyosón haladó autópálya a konkrét megvalósítás előtt áll, ez a kérdés is napirendre kerül az együttes kormányülésen összegzett a miniszter. vissza Fórum Európa jövőjéről - Tabajdi: a további bővítés re jövőorientált, globális befolyású unió képes Budapest, 2006. november 2., csütörtök (MTI) - A bővítésre egy olyan unió képes, amely jövőorientált, globális befolyású, versenyképes és szolidáris - mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament MSZPs del egációjának vezetője a Párbeszéd Európai Fejlődésünkért című sorozat budapesti nyitórendezvényén, csütörtökön. Az egynapos esemény harmadik vitablokkjában, amely az unió jövőbeni határairól szólt, a szocialista képviselő kifejtette: az unió bővítésének jövőbeni határai ott vannak, ahol a mélyítés határai, ma azért vannak problémák az EUban, mert a legutóbbi volt az első olyan bővítés, amelyet nem előzött meg egy igazi, érdemi mélyítés. Vagyis az unió további bővítéséhez pótolni kell az elmaradt mél yítést, és meg kell erősíteni a tagállamok közötti kohéziót - jegyezte meg. Mint mondta, az EUnak ma nincs belső motorja, ahhoz, hogy az unió tovább bővíthető legyen, más országok mellett Németországnak és Franciaországnak is végre kell hajtania a bel ső reformokat. Beszélt arról, hogy amíg Európa nem tudja megoldani a migráció, a többmillió muzulmán integrálásának problémáját, addig nem lehet konszolidált állapotokról beszélni. Példaként említette a francia külvárosi lázadásokat. Véleménye szerint el kell ismerni a többes identitást, ez is feltétele az unió további bővítésének. Tabajdi Csaba alapvető problémának nevezte, hogy a tizek jobban felkészültek saját belépésükre, mint most az új tagállamok befogadására. Kitért arra is, hogy nincs mé g egy olyan uniós tagállam, amely annyira érdekelt lenne a nyugatbalkáni bővítésben, mint Magyarország. Álláspontja szerint azonban az unió 510 éven belül nem lesz képes felvenni ezeket az államokat, miközben szerinte például Horvátország érettebb a csat lakozásra, mint a január elsején belépők. A politikus hozzátette: amíg a NyugatBalkán nem lesz teljes jogú tagja az uniónak, addig szerinte nem kerülhet komolyan napirendre a török bővítés sem. vissza A koszovói miniszterel nök meg akarja győzni Moszkvát a tartomány függetlenségének szükségességéről Pristina, Párizs, 2006. november 2., csütörtök (MTI/dpa/Tanjug) - Agim Ceku koszovói miniszterelnök Moszkvába készül utazni, hogy a (nemzetközi jogilag Szerbiához tartozó) ter ület jövőjét illető kérdésekről tárgyaljon orosz illetékesekkel - közölte a kormányfő szóvivője. Ceku egy korábbi nyilatkozatában utalt arra: kérte Moszkvától, hogy hallgassa meg a koszovói albán többség képviselőinek függetlenség mellett szóló érveit. A Koha Ditore pristinai lap azonban tudni véli, hogy az orosz fél eddig nem jelezte hivatalosan fogadókészségét. Ceku szerint egyébként a terület függetlensége "elintézett dolog". "A fontos államok többsége egyetért abban, hogy a függetlenség az egyet len járható út" - mondta csütörtökön Pristinában a brit BBC rádiónak. Ugyanakkor a Le Monde francia lap kommentárja szerint semmi sem utal arra, hogy Koszovó státusának kérdése a következő hónapokban eldőlne. A nyugati országok, amelyek támogatják Koszovó függetlenségét, nem tudják, mit kezdjenek Oroszország ellenkezésév el - írta csütörtökön a francia lap pristinai tudósítója. Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta, hogy Moszkva élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ha a nyugatiak olyan határozatot javasolnak Koszovó jövendő státusa ügyében, a mellyel nem ért egyet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett egy szerdai nyilatkozatában, hogy "nem szabad erőltetni" Koszovó státusának meghatározását, e döntésnek Belgrád és Pristina közötti tárgyalások eredményeként kell
