Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-15
6 az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának vezetője strasbourgi sajtótájékoztatóján kérte, hogy Leonard Orban kapja meg a nemzeti kisebbségek "minisztériumának" vez etését is. (ÚMSz) Mi jelenti az igazi veszélyt KözépEurópában? - Míg Orbán Viktor Fideszelnök, a magyar jobboldal legfőbb vezetője olyan nyilatkozatot tett, mely szerint KözépEurópát igazából nem a szélsőjobb, hanem a "kommunis ta hatalomgyakorlás módszereinek újjászületése” fenyegeti, addig az ugyancsak az Európai Néppárthoz tartozó Angela Merkel német kancellár hathatósabb fellépést követelt az erősödő németországi szélsőjobboldal ellen. (Nszv 9.o.) Cikkek: A második románmagyar kormányülés Budapest Analyses 119. • 2006.11.14. Összefoglalás: 2006 november 1617én immár másodjára tart együttes ülést Magyarország és Románia kormánya. Az első alkalomhoz hasonlóan most sem v árható, hogy olyan érdemi eredmények születnének az ülésen, melyek indokolttá tennék egy ilyen intézmény rendszeres működtetését. A magyar kormány – a határon túli magyarokra vonatkozó valamint regionális külpolitikai stratégia hiányában – minden jel szeri nt médiaeseménnyé alakítja a találkozót, a román fél viszont számára fontos konkrét eredményekkel távozhat Budapestről. Elemzés: Gyurcsány Ferenc 2004es hatalomra kerülése után a szomszédsági kapcsolatokban is ugyanazt a stratégiát követte, mint belpo litikai ügyekben: a permanens választási kampány logikájának rendelte alá külpolitikai lépéseit is. Ezért néhány kudarcba fulladt külpolitikai koncepcióalkotási kísérlet után, mint ahogy azt a hirtelen felröppentett és gyorsan feledésbe merült "Gyurcsányd oktrína" esete is megmutatta, előtérbe került a "látványpolitika". A közös kormányülések funkciója egyrészt az volt, hogy elfedje az új szocialistaliberális kormány külpolitikai stratégiájának a hiányát, másrészt hogy megrajzolja a diplomáciában és nem zetközi kapcsolatokban járatlan, és a magyar nemzetet súlyosan megosztó korábbi vitában, a kettős állampolgárság kérdésében elmerült miniszterelnök államférfiúi arcát. Valójában ezzel a céllal került sor 2005. október 20án az első magyarromán kormányül ésre, 2005. december 20án az osztrákmagyar kormányülésre, valamint 2006. január 26án a horvátmagyar kormányülésre. Magyarországnak mindhárom országgal rendezett, jó kapcsolatai vannak. Horvátországgal és Ausztriával kimondottan baráti a viszony, vitás ügyek, komolyabb megoldandó problémák nincsenek. A magyarromán kapcsolatokban is kiépült a strukturált dialógus egész rendszere az elmúlt másfél évtizedben. A kétoldalú alapszerződés megkötése után létrejött a magyarromán kormányközi vegyes bizottság v alamint az ennek alárendelt albizottságok hálózata, köztük az egyik legfontosabb, a kisebbségügyi albizottság. A "Partnerség a békéért" (PfP) program majd Románia NATO csatlakozása során elmélyült a hagyományosan jónak mondott katonai, biztonsági együttműk ödés. Rendszeresek az államfői, miniszterelnöki hivatalos látogatások és informális érintkezések, minden minisztériumot érint a kétoldalú szakpolitikai együttműködés valamilyen területe, és a szimbolikus események sem hiányoznak. Nem olyan régen Medgyessy Péter írt alá stratégiai partnerséget deklaráló dokumentumot a román miniszterelnökkel. A románmagyar relációban tehát nem a kapcsolattartás formái és fórumai okoznak problémát, hanem a tartalmi kérdésekben fellépő nézetkülönbségek. Amennyiben a fel ekben ténylegesen lett volna politikai szándék a megegyezésre, úgy nem az érintkezés formája akadályozta volna eddig sem az eredményességet. A kétoldalú
