Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-15
7 érintkezések formalizálása valamint ezek egyre magasabb, látványosabb szintre emelése elsősorban a romá n érdekeket szolgálta, mégpedig azzal, hogy a látványos külsőségekkel a román diplomácia sikeresen tudta leplezni a magyar fél számára fontos tartalmi kérdésekben megmutatkozó merevségét, rendszeresen elutasító, sokszor destruktív álláspontját. Az első ma gyarromán kormányülésen 15 dokumentumot írtak alá. Ezek többnyire olyan tárcaközi nyilatkozatok és megállapodások voltak, melyek a tárcaközi együttműködés keretében egyébként is napirenden szerepeltek. A jelek azt mutatják, hogy ez az idén sem lesz máské nt. Erre az időpontra időzítik az idénymunkákban résztvevő szezonális munkások keretszámát rögzítő megállapodás aláírását, mely a státusztörvény romániai végrehajtásáról szóló kétoldalú miniszterelnöki megállapodáson alapul. (Megtörténhet, hogy ez a dokume ntum csak másfél hónapig lesz érvényben, amenyiben a magyar kormány korlátozások nélkül megnyitja a magyar munkaerőpiacot a román állampolgárok számára Románia januári uniós csatlakozása után.) Ezenkívül aláírnak egy megállapodást a levéltárakról, valam int egy szándéknyilatkozatot a regionális közalkalmazotti oktatói központ létrehozásáról Nagyváradon. E megállapodások is folyamatban lévő ügyek lezárását jelentik. Kérdéses, hogy a kormányülés idejére sikerüle megállapodni a román fél által szorgalmazott , külön miniszterelnöki politikai nyilatkozat szövegében. A jelek azt mutatják, hogy nem lesz külügyminiszteri szintű jegyzőkönyv sem, ami a magyar fél kezdeményezése volt, de nem talált támogatásra Bukarestben. A magyarmagyar kapcsolatok szempontjából i s fontos fejlemény lehet, ha a felek végre megállapodnak arról, hogy Románia mekkora részt vállal az eddig csak magyarországi költségvetési forrásokkal gazdálkodó Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásából, ha majd az oktatási intézményt ak kreditálja a román állam. (Esetleg évek múlva.) Már a 2005. október 20i magyarromán közös kormányülésen egyetértés születe tt arról, hogy a román kormány is bekapcsolódik a magyar költségvetésből létrehozott és fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működésének finanszírozásába. Ezt követően a téma szerepelt a magyarromán Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizotts ág napirendjén is. A szakbizottság 2006. február 10én aláírt jegyzőkönyve Románia számára ajánlásként fogalmazza meg, hogy "haladéktalanul kezdődjön egyeztetés a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az Oktatási és Kulturális Minisztérium között az egyetem román állam által történő finanszírozásának módjáról és nagyságrendjéről a 2005. október 20i együttes kormányülésen megállapított feltételek között." 2006. február 20án az oktatási kérdésekről tartott kétoldalú egyeztetésen a román fél ígéretet t ett arra, hogy hamarosan tájékoztatást nyújt az elért eredményekről. Tudomásunk szerint erre a mai napig nem került sor. Fontos konkrét eredményként könyvelheti el a román fél, hogy a kormányülés után a két külügyminiszter jelenlétében megnyitja kapuit a gyulai román főkonzulátus. A tavalyi első ülésen a román fél – közel egy évtizedes ellenállás után – végre lehetővé tette a magyar félnek, hogy konzulátust nyisson Csíkszeredában. Egyes szakértői vélemények szerint a NATOtag és EU tagság elé néző Románia egyszerűen kifogyott az ellenérvekből, ez vezethetett az évtizedes magyar igény teljesítéséhez. A román fél szorgalmazni fogja, hogy a magyar kormány mielőbb nyissa meg munkaerőpiacát a román állampolgárok előtt. Feltűnő és spekulációkra ad okot a magya r kormány hallgatása ebben a kérdésben. A magyar érdek azt diktálná, hogy Magyarország mielőbb tegye meg ezt a lépést. Ez Romániában elsősorban a romániai magyarokat érintené pozitívan, Magyarországon pedig a mezőgazdaságot, ahol jelenleg is nagy számban d olgoznak szezonális jelleggel a szomszédos államok polgárai. Magyarország egyébként a milliónyi romániai vendégmunkás és migráló munkás számára – a romániai magyarokat kivéve – nem célország. Ám itt emlékeztetni kell arra, hogy a Magyar Szocialista Párt be lpolitikai céllal a közelmúltban két alkalommal (2002, 2004) is románellenes, romániai magyarok elleni kampányt folytatott. Fennáll a veszélye annak, hogy a népszerűségüket vesztő kormányzó pártok újra használni fogják az idegenellenes demagógiát a munkaer őpiac megnyitása kérdésében. Fontos megjegyezni, hogy számos lényegi kérdésről nem lesz szó e magas szintű fórumon. A magyar fél nem tűzi napirendre a romániai magyarság legfontosabb stratégiai céljának, az autonómiának a kérdését, és vélhetően nem fogja szorgalmazni a magyar kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – a romániai magyar kormánypárt – fő követelésének, a romániai kisebbségi törvénynek az elfogadását sem. A stratégiai deficitből
