Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-14
18 Mert a lényeg természetesen a párlat, az esszencia, amely az asztalra kerül, s amelynek fogyaszthatósága elsősorban azon múlik, hogy mennyi mérgező elemet sikerült kiszűrni belőle. Még idejében. vissza Megújul a nemzetpolitika Magyar Szó • 2006.11.14. Budapesti tudósítónktól Hétfőn délután Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekkel megbízott s zakállamtitkára, Gémesi Ferenc újságírókkal beszélgetett a kormány nemzetpolitikájáról és az ezzel kapcsolatos, 2007es tervekről. A találkozón részt vett Törzsök Erika és Zilahy László, a MEH két tanácsadója is. A szakállamtitkár bevezetőjében elmondta: a határon túli magyarságra vonatkozó nemzetpolitika koncepciójának módosítására szükség volt, hiszen Románia Európai Uniós csatlakozásával igen jelentős változások történnek; január elsejét követően ugyanis a Kárpátmedencei magyarságnak több, mint a 90 szá zaléka uniós állampolgárrá válik. A hagyományos támogatáspolitikának az értékeit meg kell tartani, de elavult rendszerén túl kell lépni, és meg kell próbálni valóban helyzetbe hozni a szomszédos országok magyar közösségeit, hangsúlyozta Gémesi Ferenc. A lé tező hátrányokat, a szomszédos országokban is kitapintható regionális, gazdasági egyenlőtlenségeket kell megpróbálni felszámolni, s a magyar kormánynak ehhez kell minél hatékonyabb segítséget nyújtani. „Ez sokkalta átfogóbb probléma ma a magyar közösségek számára, mint az, hogy bizonyos szimbolikus kérdésekről vitázunke vagy nem. Vitatkozhatunk a nemzet múltjáról, sorsáról, de ha valós kérdéseket akarunk megválaszolni, akkor az aktuális kérdésekkel is foglalkozni kell, különben a magyar közösségek nem lesz nek nyertesei az EUcsatlakozásnak a saját országukban”- figyelmeztetett az államtitkár. Gémesi Ferenc emlékeztetett, hogy a kormánynak már régóta szándékában áll a támogatáspolitika módosítása. Emellett azon van, hogy felépítse a fejlesztéspolitika egész rendszerét is. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben az európai területi együttműködés címe alatt szerepel az a célkitűzés, hogy Magyarország a határain átnyúló fejlesztések révén szeretné elősegíteni a szomszédos országokban élő magyar közösségek európa i keretekben való felzárkózását és modernizációját. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ÚMFT kiemelt célja lesz a fejlesztések révén segíteni a felzárkóztatást a határon túli magyar közösségekben is, hiszen a modernizációs pályára való állítás elképzelh etetlen a szomszédos országokkal folytatott egyeztetés nélkül. „A szomszédos országok pedig készek arra, hogy elkezdődhessék az érdemi térségfejlesztés” - tette hozzá Gémesi Ferenc. A szakállamtitkár ismételten hangsúlyozta: az elkövetkező időszakban 11001200 milliárd forintot lehet majd lehívni érdemi projektekre uniós és hozzárendelt magyarországi forrásokból, ez azonban nem lehetséges a határon túli magyar közösségek érdemi szerepvállalása nélkül. A szerkezeti átalakítások nem jelentenek forráskivonás t a rendszerből. Ezt a kormányzati álláspontot tükrözi a szakállamtitkár szavai szerint a 2007es költségvetés tervezete is. Gyakorlatilag tehát ugyanannyi pénz áll majd különböző csatornák révén (és más belső struktúrában) a határon túli magyar támogatásp olitika rendelkezésére jövőre is, mint az idén. Ez pedig nem kis dolog, ha szem előtt tartjuk, mekkora leépítéseket hajt végre a kormány más területeken. A kabinet a múlt héten elfogadta a Szülőföld Alap módosításáról szóló törvénytervezetet, és pénteken m ár be is nyújtotta az Országgyűlésnek. Ennek értelmében egy politikai döntéshozó, egy szakmai és egy végrehajtó szintű rendszer jön létre, s ezek a szintek szigorúan elhatárolódnak majd egymástól. „A javaslat egyértelműsíti, hogy a Szülőföld Alap az identi tás megőrzésének támogatására szolgál, és minden más, ami ebbe
