Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-14
19 az alapba korábban tartozott, most kikerül belőle. Tisztul tehát az alap profilja” - hangsúlyozta a szakállamtitkár. Emlékeztetett, hogy a közalapítványok java ugyancsak a Szülőföld Alapba inte grálódik; azokba az intézményekbe, amelyek az adott szakterülettel foglalkoznak. És integrálódnak a közalapítványok feladatai, valamint a forrásai is. „Szó sincs forráscsökkentésről, csak az átláthatóságot akarjuk növelni” - mondta Gémesi Ferenc. „Ugyanakk or a gazdaságfejlesztést nem lehet identitásmegőrző szempontok alapján érvényesíteni, ezt mindenkinek be kell látni. Ennek a logikának megfelelő intézményi struktúrára is szükség van, erre nem lehet kollégiumokat felkérni, hogy konkrét pályázatokról döntse nek, jóval kimunkáltabb gazdaság- és vállalkozásfejlesztési struktúrára van szükség. Miután itt pénzekről van szó, amelyek vállalkozásokba épülnek be, ennek a támogatásformának az intézményi logikája is más, mint a támogatáspolitikáé.” A magyarmagyar pár beszéd rendszere is átalakul. A szakállamtitkár a korábbinál differenciáltabb és hatékonyabb rendszert szeretne kialakítani. A Kárpátmedencei Képviselők Fóruma, Sólyom László találkozója a határon túli magyar vezetőkkel, az önkormányzatok és régiók kapcso latrendszere, valamint a miniszterelnök által meghirdetett magyarmagyar kormányzati konzultáció is azt mutatja, hogy ilyen sokszínű, sokszereplős rendszerre ma már inkább szükség van. „Még ebben az évben, december közepén sor kerül a magyarmagyar konzult áció első ülésére, ahol meghatározó nemzetpolitikai témák kerülnek napirendre. Többek között a fejlesztéspolitika gyakorlati végrehajtása is” - jelentette be Gémesi Ferenc. Törzsök Erika az egymás felé forduló régiók fontosságát hangsúlyozta, és elmondta: a kormány tervezi a határátkelők revitalizálását, valamint a DombóvárBajaSzegedTemesvárvasútvonal felújítását. vissza MIHÁJLOVITS Klára Háromszögben Új Magyar Szó 2006. november 14. Szerző: Salamon Márton László Úgy tartják, a nemzeti kisebbségek "szerencsésebbike" közül valók azok, amelyeknek anyaországuk is van. Ezt a vélekedést alátámasztja az a tény, hogy az anyaország általában egyfajta politikai gyámságot gyakorol az illető nemzeti kisebbség mint közösség fölött egyrészt annak az országnak a hatóságaival szemben, amelynek a kisebbség tagjai állampolgárai, másrészt a különböző, erre hivatott nemzetközi fórumokon. Az anyaország befolyása ugyanakkor "járulékos" támogatásokkal is jár, lásd: mindenféle anyagi j ellegű kedvezmények, státustörvény, (kettős) állampolgárság. A "szerencsés" vagy "kevésbé szerencsés" kisebbségek osztályozásakor tehát nem hagyhatjuk figyelmen kívül az anyaországnemzeti kisebbség kölcsönhatásokat. A kisebbségben élő nemzeti közösségek et érintő demográfiai folyamatok - negatív szaporulat, kivándorlás, asszimiláció - általában szoros összefüggésben vannak az anyaország által gyakorolt szívó vagy taszító hatással. A történelem során a kisebbségeket ért drasztikus lélekszámcsökkenéshez - deportálás, kitelepítés, népességcsere - az anyaországok passzív vagy aktív hozzájárulása kellett. Ugyanakkor nem kevésbé igaz, hogy népirtást mindeddig csak olyan kisebbségi népcsoportok ellen követtek el, amelyeknek (akkor) nem volt anyaországuk (zsidó , roma holokauszt). Érintettük már azt a kérdést, hogy az anyaországnak szerepe van a kisebbségek és a nekik otthont adó állam közti kapcs olatban is. A kisebbség fontosabb politikai célkitűzéseiben (nyelvhasználati jogok, oktatás, kultúra, kisebbségi önkormányzat, személyi elvű/területi autonómia, kettős állampolgárság) az anyaország nyomást gyakorolhat a többségi államra. A "belügyekbe való be nem avatkozás" ilyen értelemben leszűkül a kisebbség lojalitásának kérdésére a neki otthont adó állam iránt. A román államerdélyi magyar kisebbségmagyar anyaország viszonyban olyan történelmi eredetű tömegpszichológiai folyamatok játszanak szerepet , amelyek torzulásokhoz vezettek a lojalitás fogalmában is. Az erdélyi magyar közösség Románia iránti lojalitásérzése ezért olyan kérdés, amely a kisebbségi magyar és a román állam közötti kapcsolatrendszerben mindannyiszor újra feltevődik. A válaszokat pe dig csakis ezen a háromszögön belül kell keresni. vissza
