Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-14
9 kiépülésének csúszása az oka. Nem pusztán informatikai, hanem politikai, bizalmi kérdésről is szó van, ezért kellene csúcsszinten beszélni róla - szögezte le a magyar külügyminiszter. A négy visegrádi és a három balti ország egyetértett abban is, hogy a vízummentességgel kapcsolatban egyszerre kell uniós egyeztetéseket folytatni az Egyesült Államokkal az Európai Bizottság és a soros EUelnökségek bevonásával, valamint az amerikai hatóságokkal folytatott közvetlen megbe szélések útján. A hét ország együttes fellépést képvisel a bilaterális kapcsolatokban is e területen. A jövő hét végi EUorosz csúcstalálkozóval kapcsolatban Göncz Kinga a sajtótájékoztatón megerősítette, távolinak tűnik annak lehetősége, hogy az EU egységes tárgyalási álláspontot tudjon kialakítani az új partneri és együttműködési megállapodáshoz Moszkv ával, miután Lengyelország ragaszkodik a nemzetközi energiacharta orosz ratifikáláshoz (aminek Vlagyimir Putyin orosz elnök egyelőre nem látja realitását), emellett Varsó kifogásolta azt is, hogy az érvényben lévő egyezményben szereplő szabadkereskedelmi k itételek nem teljesültek, mert a lengyel élelmiszertermékek nem juthatnak korlátlanul Oroszországba. Javaslatként felmerült, hogy egy miniszteri nyilatkozattal - az említett problémák felsorolásával - a tanács esetleg jóvá tudná hagyni a tárgyalási mandátu mot, ám erről végül nem született döntés. A KözelKeletre vonatkozóan kiegyensúlyozott nyilatkozat született az ülésen, amely egyaránt elítéli a túlzott izraeli erőt és a palesztin rakétatámadásokat. Ez lehetővé teszi azt is, hogy az EU elfogadható pa rtner maradjon minden szereplő számára - húzta alá Göncz Kinga. Koszovó kapcsán Martti Ahtisaari, a státustárgyalásokat vezető nemzetközi különmegbízott megerősítette, hogy csak a januári szerbiai választások után ismerteti a tartomány státusával kapcs olatos javaslatait. Ennek lényegében egyértelmű volt a támogatottsága a miniszteri ülésen, tekintve, hogy mindez növelheti a demokratikus erők esélyeit a voksoláson. A vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy mindenképpen olyan végső megoldás kell, amely ne m destabilizálja Szerbiát, és megőrzi az ország európai kilátásait. Ahtisaari leszögezte: minden szereplő számára elfogadható, fair lesz a javaslata. A nyugatbalkáni országokra vonatkozó vízumkönnyítéssel kapcsolatos megállapodást illetően Göncz King a kiemelte, hogy elsősorban magyar lobbizás eredményeképpen egyelőre marad a 35 eurós vízumdíj. Ez ügyben egyébként e hét végén Magyarországon szemináriumot rendeznek az érintett országok számára. Szót váltottak a miniszterek a további EUbővítés ügyé ről is. Többen idézték azokat a beszámolókat, amelyek szerint a 2004es bővítés gazdasági, szolgáltatási és munkaerőáramlási szempontból rendkívül sikeres volt. Megfogalmazódott, hogy a további szélesítésre az EUnak is fel kell készülnie, de az uniós int egrációs kapacitás nem akadályozó feltétel. Olli Rehn bővítési biztos szavaiból a magyar külügyminiszter szerint kirajzolódott, Horvátországnak jó esélye van arra, hogy még ebben az évtizedben csatlakozzon. Ezt a lehetőséget felszólalásában Göncz Kinga is határozottan támogatta. Törökországgal kapcsolatban egyebek között azt fogalmazták meg, hogy a korábbi csatlakozókhoz képest sokkal nagyobb különbségeket kell áthidalni, de a folyamat megállásának rossz lenne az üzenete. A török csatlakozás ügye üz enetet közvetíthet az iszlám világ számára is - fejtette ki Göncz Kinga. vissza Uniós pénzek a Szülőföld Alapon át Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. november 14. A határon túli magyar közösségek támogatására hozzávetőleg annyi pénz jut majd 2007ben is, mint az idén, viszon t regionális, a határokon átnyúló fejlesztésekre az uniós források révén a korábbinál nagyságrendekkel többet lehet költeni a megfelelő pályázatok nyomán. Gémesi Ferenc államtitkár tegnap utalt rá, Románia EUtagságával a korábban határokkal elszakított magyarság 95 százaléka az uniós térségben, ugyanazon politikaigazdasági keretek között találja magát, így a kisebbségpolitika új dimenzióba kerül. A paternalista szemléletmódot felváltja a kölcsönös és közös felelősségvállalás. Ami a hazai forrásokból s zármazó kisebbségi támogatásokat illeti, az eddigi 44 (!) csatornás pénzelosztási rendszer helyébe a Szülőföld Alap lép - a határon túli magyarokkal foglalkozó eddigi közalapítványok is ide integrálódnak a jövő évtől. A döntési és intézményi rendszer hárma s tagozódású lesz - elkülönül egymástól a politikai, szakmai és végrehajtói szint. Uniós forrásokból viszont 20072013 között mintegy 11001200 milliárd forint lesz lehívható a határok közelében vagy az azokon átnyúló fejlesztési programok finanszírozására . Ennek keretében a kormány megkülönböztetett figyelmet szán az innovációs, az infrastrukturális és a környezetvédelmi szempontoknak.
