Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-14
8 talál szövetségest, így kormányra csak az abszolút többség megszerzése esetén juthatna, amire viszont nincs esélye. A jelenlegi kormányt kívülről támogató, és egy jövőbeni kormánykoalíció vezetésére is esélyes Demokrata Párt (DS) listavezetője sem ismert még. Őt a pártelnök államfő, Boris Tadic fogja kijelölni, aki már bejelentette, hogy indulni kíván a jövő év végéig megtartandó elnökválasztáson. A szerb választási törvény arányos, listás szavazást ír elő. A választóknak a pártok, pártkoalíciók vagy állampolgári csoportok által állított jelöltlisták közül kell kiválasztaniuk egyet, s a parlamentbe kerüléshez a "többségi", tehát szerb indulókna k át kell lépniük az 5 százalékos szavazati küszöböt. A kisebbségi - köztük a vajdasági magyar - pártok számára úgynevezett "természetes küszöböt" állapítottak meg. Ők annyi képviselőt küldhetnek a törvényhozásba, ahányszorosát az egy megválasztott képvise lőre jutó átlagszavazatszámnak - a szavazók száma osztva a képviselői helyek számával, tehát 250nel - megkapják. Politikai elemzők szerint ez azt jelenti, hogy a kisebbségi pártok 1216 ezer szavazattal tudnak bejuttatni egy képviselőt a parlamentbe, míg a szerb pártoknak - lévén csaknem hétmillió választó az országban - ötvenszázalékos részvétel esetén is több mint 160 ezer szavazatot kell szerezniük ahhoz, hogy akár csak egy képviselőjük is legyen. vissza Az EUkülügymini szterek jóváhagyták, hogy tárgyalások kezdődjenek a nyugatbalkáni államokkal a vízumrendszer átalakításáról S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. november 13., hétfő (MTI) - Az Európai Unió még ebben a hónapban tárgyalásokat k ezd a nyugatbalkáni államokkal arról, hogy miként lehetne megkönnyíteni a vízumkiadást, s így az EU területére való beutazást az adott országok, azaz Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia és BoszniaHercegovina lakosainak. Erről az EUtagállamok kül ügyminisztereinek hétfői brüsszeli született meg a hivatalos döntés. Az uniós vízumkiadási rendszer gyorsításával, s egyben olcsóbbá tételével Brüsszel azt akarja jelezni, hogy a NyugatBalkán valóban számíthat az Európai Unióhoz való közeledésre, arra , hogy előbbutóbb a térség államai a szervezet tagjaivá válhatnak. Ráadásul sok szakértő szerint a lépésnek van taktikai célja is: Szerbiában a jövő év januárjában parlamenti választásokat tartanak, s az EU nyilván azokat az erőket szeretné segíteni, amel yek az Európához való közeledés programját hirdetik. A hamarosan kezdődő tárgyalásoknak az a célja, hogy egyes csoportok, így például diákok, kutatók, üzletemberek, újságírók könnyebben kaphassanak beutazási vízumot az EUba, és csökkenjen a vízumkiál lítási díj. Egyes kategóriák akár többszöri belépésre jogosító vízumot is igényelhetnek majd. Ennek fejében viszont az Európai Unió azt kéri, hogy a nyugatbalkáni államok és az EU között szülessenek visszatoloncolási egyezmények, azaz a térség ország aiba vissza lehessen küldeni azokat, akik onnan érkeztek és illegálisan tartózkodnak az EU területén. Az EUbizottság a miniszteri döntés után bejelente tte, hogy a tárgyalások november 30án kezdődnek majd meg Brüsszelben, s lehető leggyorsabban, de legkésőbb jövő év június végéig meg kell születniük a megegyezéseknek, hogy az új szabályok 2007 végéig életbe is léphessenek. A könnyített vízumkiadási rends zer csak a 3 hónaposnál nem hosszabb időre szóló beutazási engedélyekre vonatkozna. Mivel a nyugatbalkáni országok közül Horvátországnak - amely tavaly megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat - a 3 hónaposnál rövidebb beutazásokra már van vízummentességi m egállapodása az EUval, vele nem kell ebben az ügyben tárgyalni. Albániával pedig az Európai Unió már megkötötte az egyezményt az illegális bevándorlók visszatoloncolásáról, tehát itt éppen ellenkezőleg, csak a vízumkérdésről folynak majd az egyeztetések. vissza Az időbeni schengeni bővítést sürgette Magyarország és több ország az EUkülügyminiszterin Göncz Kinga beszámolója szerint Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. november 13., hétfő (MTI) - Nyi latkozatban sürgették hétfőn Brüsszelben a visegrádi csoport országai, köztük Magyarország és a balti államok külügyminiszterei, hogy a terveknek megfelelően jövő ősszel sor kerüljön az Európai Unión belüli határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni övezet bővítésére - jelentette be Göncz Kinga az EUtagországok diplomáciai vezetőinek ülését követően. A magyar delegáció az uniós tárgyaláson másokkal együtt azt is sürgette, hogy ezt a témát vitassa meg a tagországok állam- és kormányfői találkozój a is december közepén Brüsszelben. Még mindig nem döntöttek ugyanis arról, hogy reálise az a portugál felvetés, amely szerint ideiglenesen a jelenlegi számítógépes rendszert terjeszthetnék ki az új tagországokra, elejét véve ezzel a késésnek, amelynek áll ítólag az új informatikai rendszer
