Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-11
18 mint egy hazugság ára” – köz ölte Orbán csütörtökön Brüsszelben. A Fidesz elnöke a Konrad Adenauer Alapítvány és az Európai Parlament magyar néppárti delegációja által rendezett konferencián beszélt; s megismételte két héttel ezelőtti strasbourgi gondolatmenetét. Ismét felszólította a z Európai Uniót, hogy ne nyújtson segítséget a kommunizmus erkölcsi örökségével nem szakító kormányoknak. Orbán ugyanakkor külön kiemelte, hogy KözépEurópában nem a szélsőjobboldali eszmékből vagy az ilyen típusú politikai erők újjászületéséből származik az igazi veszély, ezek ugyanis nem játszanak befolyásos szerepet. Úgy vélte, a demokráciára nézve az igazi kihívás a régi kommunista hatalomgyakorlási módszerek újjászületése, hiszen a szélsőbaloldali tradíciók évtizedekre megfertőzték a társadalmat, ami v alóban súlyos örökség. Mindennek lényege Orbán szerint nem más, mint politikai és gazdasági monopóliumok létrehozásának szándéka, a hazugság, a korrupció és az erőszak alkalmazása a hatalomra jutás és a hatalom megtartása érdekében. Ez a beszéd is inkább a belpolitikai hatalmi játszma része – mondta lapunknak a beszédről Debreczeni József. Ami a posztkommunista veszélyt illeti, a politológus bevallotta, 1994ben, amikor az MSZP először kormányra került, ő is tartott ettől, a gyakorlat azonban bebizonyított a, az utódpárt betartja a demokrácia szabályait. Debreczeni szerint Orbán állításának épp az ellenkezője igaz, hiszen évtizedek óta nem kellett a magyar társadalomnak a maihoz hasonló szélsőjobboldali jelenségekkel szembenéznie. Az utóbbi másfél évtizedben előfordult ugyan, hogy tüntetések szónokai, résztvevői antiszemita jelszavakat skandáltak, Trianont emlegették, a baloldaliakat a nemzet ellenségének kiáltották ki, de az effajta összejövetelek viszonylag kevés embert vonzottak. Emlékeztetett arra, hogy a MIÉP egyetlen cikluson át lehetett parlamenti párt, akkor is alig lépte át a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Mára azonban változott a helyzet, a Fidesz ugyanis a választási siker reményében magához vonzotta a radikális szavazókat. Amikor pedig Orbán elérkezettnek látta az időt, politikai küzdelmeihez fel is használta a szélsőségeseket. Kimondott, majd visszavont kijelentéseivel, dupla fenekű mondataival hónapok óta tüzeli ezeket a csoportokat – mondta Debreczeni. A Fideszelnök nem véletlenül v ont a nyilvánosság előtt párhuzamot 1956 és a 2006 között, tudatosan kommunistázott és ütött meg eddig szokatlan hangot. Mindezzel sikerült elérnie azt, hogy a rendbontók ugyanazt követeljék, mint a Fidesz, legfeljebb más stílusban. Azzal is bátorította a szélsőséges tüntetőket, hogy október 6tól nap nap után a Kossuth térre hívta "ötórai teára” híveit, a fideszes vezetők pedig a rendbontóktól néhány méterre igyekeztek a végsőkig felkorbácsolni szimpatizánsaik indulatait. Debreczeni szerint Orbán mindvégig szinte megértően figyelte az eseményeket, többek között azt is, amikor fideszes képviselők heccelték a Kossuth téren gyülekezőket. Még hogy KözépEurópában nincs szélsőjobboldali veszély, csak körül kell nézni – kezdte Fodor Attila, aki szerint Orbán ne m a valós helyzetet vázolja. A politológus elmondta, Lengyelországban jobboldali, rendpárti kormány irányít, amelyet kívülről ultranacionalista, unióellenes szélsőségesek támogatnak. Szlovákiában a többek között kisebbségellenességéről elhíresült Slota pár tja is tagja a koalíciónak; a cseheknél, akár nálunk, szélsőséges párt ugyan nincs a parlamentben, de létezik olyan párt, amelyik támogatást nyújt ezeknek az erőknek. Az "egy a tábor, egy a zászló” jelszóval kialakított egységben helye van a szélsőjobbnak is – vélekedett a politológus. Hozzátette, ennek jegyében támogatott nem egy kerületben, településen közös polgármesterjelöltet a Fidesz, a KDNP, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, valamint a MIÉP. Fodor szerint Orbán brüsszeli mondataival részben a hazai , illetve a nemzetközi közvéleményt akarta megnyugtatni, ezért igyekezett kicsinyíteni a jobboldali szélsőségek okozta nehézségeket. Úgy tűnik, ismét középre akar húzódni, mert kiderült, a magyarok többsége nem szeret utcára vonulni, irtózik a hangoskodókt ól. A világ előtt is le akarja magáról rázni a szélsőjobbot támogató politikus bélyegét, és a történtek miatti felelősséget igyekszik másokra tolni – tette hozzá Fodor Attila. Orbán mondandóját cáfolta közvetett módon a Der Standard című osztrák lap; írás uk szerint ugyan nem a Fideszelnök utasítására cselekszik a csőcselék, de a jobboldalipopulista ellenzéki vezető – aki egymás után két parlamenti választást is elveszített, és minden vereség után felvetette a hatalmi kérdést – döntően járult hozzá a poli tikaitársadalmi légkör elmérgesedéséhez. Orbán számára ugyanis a zavargások, az ellenségeskedések biztosítják a politikai túlélést. A cikkíró úgy vélte, a Fideszvezér, akár a feszültség fokozásából élő többi populista politikus, kettős játékot játszik. S zavakban békeszeretetet esküszik, emellett azonban gesztusokkal, állásfoglalásokkal fűti tovább a hangulatot. Olyan világos állásfoglalást sem lehetett tőle hallani, amely szerint szeretné, ha végre eltűnne az utcákról a jobboldali csőcselék. Ehelyett a pá rtelnök és a Fidesz inkább erősítették a ki nem mondott összetartozást. Ezt az értékelést támasztja alá az is, hogy a szeptember 17. óta tartó tüntetéseken az ellenzéki párt több parlamenti képviselője is megjelent. Wittner Mária kitartásra és összefogás ra buzdította a demonstrálókat. A volt halálraítélt
