Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-02
19 A javaslat lényegét illetően azonban szerb részről egyre kevesebb a z illúzió. A déli tartomány jövőjére következtetni lehet Frank Wisnernek, az amerikai kormány koszovói ügyekkel megbízott diplomatájának a kijelentéséből is. Wisner a belgrádi vezetőkkel való megbeszélései után azzal próbálta megnyugtatni a szerb közvélemé nyt, hogy a Balkánon nem lesz még egy népcsoport, amelynek a jogait olyan erősen védelmeznék, mint a koszovói szerbekét. Wisner egyébként egyértelművé tette, hogy Washington azt akarja: még az idén szülessen döntés Koszovó jövőjéről, mert a halogatás csa k bizonytalanságot szül, ez pedig nem érdeke az Egyesült Államoknak. Az amerikai álláspont ebben a kérdésben ellentétes az Európai Unióéval. Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főmegbízott keddi pristinai tárgyalásai után úgy nyilatkozott, hogy ha még az idén megtartják a szerbiai parlamenti választásokat, akkor az ENSZ várhatna Koszovó végleges státusának meghatározásával. vissza J. Garai Béla, Újvidék EP: erősödhet a szélsőjobb − Románia és Bulgária EUcsatlakozás ával szélsőjobboldali frakció alakulhat az Európai Parlamentben – közölték brüsszeli források. Magyar Hírlap • 2006.11.02. A 732 tagú EUparlamentben hét frakció működik, s ezeken kívül a testületnek 36 független tagja is van. Utóbbiak között sok a sz élsőjobboldali törvényhozó, ám számuk nem elegendő önálló frakció alapításához. A román és a bolgár EUcsatlakozással azonban Bukarest és Szófia is teljes jogú tagokat küldhet a parlamentbe. Állítólag e két ország nacionalista pártjai hajlanak arra, hogy k épviselőik a jelenlegi szélsőjobboldali EPtörvényhozókkal közös frakciót alakítsanak. Egy önálló képviselőcsoport létrehozása több felszólalási időt, több bizottsági helyet és több pénzt biztosítana: az EPfrakciók például EUtámogatásra jogosultak, ami n agyjából ötvenezer eurót tesz ki tagonként. A tárgyalásokat állítólag a belga Vlaams Belang (a Flamand Érdek Pártja) és a francia Nemzeti Front képviselői vezetik, s a megkeresettek között vannak olasz, osztrák, cseh és lengyel EPtörvényhozók, illetve R omániából a NagyRománia Párt és az Új Generáció Pártja, Bulgáriából pedig az Ataka (Roham) párt vezetői. A Vlaams Belang egyik illetékese, Philip Claeys szerint "román kollégáinkkal sikeres tárgyalásaink voltak, a bolgárokkal pedig még folytatjuk a megbes zéléseket". (mti) vissza A KOSZOVÓI RENDEZÉS GONDJAI − Tudják, mégsem mondják HVG • 2006. október 31. 00:00 Szerbiában népszavazáson fogadták el a Koszovót az ország szerves részének kimondó alkotmányt, miközben a kosz ovói albánok egyre határozottabban készülnek a függetlenségre. Nem hallani szerb beszédet Pristinában, az egykor szerb uralom alatt lévő Koszovó fővárosában, a Belgrádtól való elszakadásért küzdő albán harcosokról elnevezett utcákon albán történelmi szemé lyiségek szobrai állnak, a város határában pedig gomba módra nőnek ki a földből a szerb időkben félretett pénzekből épült új házak. Bár a munkanélküliségi mutató 50 százalék körül van, a HVG tudósítója egyetlen olyan albánt sem talált, aki visszasírná az 1 999es NATOlégiháborúval véget ért szerb uralmat, s elfogadná a Belgrád által ajánlott úgynevezett széles körű autonómiát. "A szerbeket legfeljebb szomszédként szeretnénk látni. Az utóbbi évtizedekben volt már alkalmunk megtapasztalni, milyen a szerbek a latt az önkormányzat" - mondta Azem, egy pristinai piaci árus. Hasonlóan gondolkodott a HVG által megszólaltatott albánok többsége, így például Vucitrn település közelében egy fiatalember, aki egy út menti albán emlékműnél fejtette ki, hogy a szerb nemzett el nincs semmi baja, de a szerb politikusokban egyáltalán nem bízik. A közelben álló, egykor szerbek lakta házak romjai láttán azonban kissé furcsán hangzik a többékevésbé békülékeny hang. Bár a hivatalos adatok szerint az elzavart, illetve elmenekült min tegy 150 ezer szerb tizede már visszatért, a hazamerészkedőket nemegyszer kövekkel és benzineskannákkal fogadták. A visszajövetel annak ellenére is nehézkes, hogy a Koszovót irányító ENSZkormányzat (UNMIK) és az EU is igyekszik megteremteni a hazaköltözés feltételeit. A Pristina melletti Svinjare faluban például az egykor
