Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-02
20 lerombolt házakon már ismét van fedél és vakolat. Csakhogy többségük üresen áll: a szerbek újabb pogromtól tartanak, és többségük úgy véli, Koszovó nem tér vissza Belgrád ellenőrzése alá. Míg az albán többségű körzetekben biztosra veszik, hogy a Koszovó végleges státusáról idén tavasszal kezdett tárgyalások a 90 százalékban albánok lakta, 2 milliós tartomány önállóvá válásával érnek véget, a szerb kézen maradt egyetlen nagyobb városban, a z északi Mitrovicában összezsúfolódott szerbek a csodában bíznak. Azt remélik, a külföld végül tudomásul veszi, hogy Szerbiát demokratikusan megválasztott kormány vezeti, és nem engedi a határok megváltoztatását Belgrád akarata ellenére. "Ha Koszovó függet lenségét lenyomják a torkunkon, azzal nem a szerbség, hanem egész Európa veszít. Hasonló elszakadási folyamatok indulhatnak meg ugyanis Spanyolországban vagy Franciaországban, és Bosznia szerbek lakta feléb en is kiéleződik a helyzet" - ecsetelte a kilátásokat a HVGnek Nebosja Minics, a Demokrata Párt mitrovicai szervezetének vezetője. A nacionalista erőket tömörítő Szerb Nemzeti Tanács egyik helyi irányítója, Rade Negojevics pedig egyenesen arról beszélt, h ogy a nagyhatalmak szerinte már meghozták a döntést Koszovó Szerbiában tartásáról, és úgy véli, az albánok többsége örülne, ha a tartomány visszatérne Belgrád szárnyai alá. A jugoszláviai kisebbségek elleni bűncselekmények elkövetésével vádolt szélsőséges pártvezér, a hágai Nemzetközi Törvényszék fogdájában ülő Vojiszlav Seselj arcképével teleaggatott város főterén dolgozó könyvárus, Branko viszont érthetetlennek tartotta, hogy a külföld azért akarja elszakítani Szerbiától Koszovót, mert egy rossz elnök, Sz lobodan Milosevics bűnöket követett el az albánok ellen. A szerbek által remélt csodát egy kicsit közelebb hozhatja, hogy a hét végén népszavazással erősítették meg az új alkotmányt, amely Szerbia elidegeníthetetlen részeként határozza meg Koszovót. Ezzel lehetetlenné téve, hogy hivatalban lévő szerb politikus aláírjon egy Koszovóról való lemondásról szóló megállapodást. Bár a hivatalos, nem végleges adatok szerint a választásra jogosultak 51 százaléka jóváhagyta az alaptörvényt, az mindenképpen levon a ké t napig tartó voksolás jelentőségéből, hogy a koszovói albánok nem vehettek részt rajta. Az albánok ugyanis 1990 óta valamennyi szerbiai voksolást bojkottálták, így Belgrád most fel sem vette őket a választási jegyzékekbe. Az is kérdésessé teszi az - egyéb ként hét eleji lapzártánkkor még vitatott - eredményt, hogy a megfigyelők szerint több választási körzetben igazolvány nélkül is lehetett szavazni, és az is előfordult, hogy egy választó egy egész család nevében voksolt. Az UNMIK igyekezett távol tartani magát a népszavazástól. A szervezetet vezető Joachim Rücker a HVGnek nyilatkozva hangsúlyozta, a referendumnak nincs hatása Koszovó jelenlegi vagy végleges státusára. "Koszovó mostani helyzetét az ENSZ BT 1244es határozata szabályozza, a jövőbeni státus pedig a volt finn elnök, Martti Ahtisaari által készített jelentéstől függ" - mondta Rücker, aki szerint Belgrádnak nem kéne akadályozni, hogy a koszovói szerbek részt vegyenek Koszovó politikai és gazdasági életében. A német diplomata nem árulta el, hogy a függetlenségre vagy a Szerbiához való visszatérésre láte több esélyt. Azt azért a HVG kérdésére elmondta, eddig csak annyiban sikerült megállapodni, hogy Koszovó nem térhet vissza az 1999 előtti időszakhoz, és a tartományt nem lehet kettéosztani, illet ve egy másik országhoz - Albániához - csatolni. A nagyhatalmak csak olyan megoldást hagynak jóvá - tette hozzá Rücker , amit a koszovói lakosság is támogat. A HVG értesülései szerint egyébként továbbra is az a legvalószínűbb, hogy Koszovó az év végén egyf ajta feltételes függetlenséget kap, s a nemzetközi békefenntartó erő (Kfor) még jó ideig a tartományban marad. Az UNMIK mandátuma 2007 közepén jár le, s valószínű, hogy a világszervezet helyét egy, az EU által vezetett polgári ellenőrző misszió veszi át. vissza NÉMETH ANDRÁS / PRISTINA, BELGRÁD Magyarirtásra emlékeztek Zentán Index • november 1. szerda 22:49 [MTI] Halottak napja előestéjén az idén is megemlékeztek Zentán az 1944 őszi délvidéki vérengzések több tízezer ártatlan magyar áldozatáról. A városi temetőben megtartott szerdai gyászmisén, s az azt követő koszorúzáson - mint 2000 óta minden évben - ezúttal is képviseltette magát a vajdasági parlament. Két alelnöke, Egeresi Sándor és Martin Zloh csatlakozott a fél évszázaddal ezelőtti kegyetlenségekre emlékezőkhöz. A Délvidéken 1942 januárfebruárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász rajtaütéseiben közel 30004000 ember vesztette életét. Két és fél évre rá 1944 októberében és novemberében következett az akkori jugoszláv katonai
