Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-02
15 Az EU tehát egyelőre csak keresi a kilá balás lehetőségeit. Nem pusztán az a probléma, hogy nem tudni, mi legyen az alkotmánnyal (ebben az ügyben a jövő év első felében esedékes német EUelnökségtől várják a többiek az előrelépést, valamiféle új impulzus megadását), hanem az is, hogy akár lesz i lyen dokumentum, akár nem, a gyökeres változtatások elkerülhetetlenek. Mégpedig nem csak politikailag, de a gazdaságban is. A holland és francia szavazók haragját ugyanis alapvetően a nehéz gazdasági helyzet és a magas munkanélküliség váltotta ki: ez nagy szerepet játszik az EUtól való elidegenedésben. Márpedig ha e területeken nem sikerül az európai országoknak változtatniuk, akkor nincs esély e közhangulat megváltoztatására. A "kúra" elvileg egyszerű: gazdasági reformok és további liberalizáció kell . Ezt tartalmazza az EU által 2000ben elfogadott gazdaságfejlesztési stratégia, a "lisszaboni program" is, amelynek az volt a célja, hogy 2010re az Európai Unió a világ leginkább tudásközpontú régiójává váljon (várhatóan nem válik). A tagállamokban a zonban a lakosság tart a reformoktól; nehezen viseli, ha saját megszokott életén változtatni kell, még akkor is, ha nyilvánvaló: az előrelépés érdekében nincs más választás. A nyugdíjrendszerek és a társadalombiztosítási rendszerek átalakítását kikényszerí ti a társadalom elöregedése, az oktatás reformja elkerülhetetlen, ha látjuk, hogy a kutatásfejlesztésben más földrészek mennyire elhúztak az EUtól, s kontinensünk ma már a gazdasági növekedésben is hátul kullog. A britek, a skandinávok, az írek már megin dultak ezen az úton, s újabban követik őket például a németek. A többieknek pedig csatlakozniuk kell e folyamathoz, máskülönben az EU kétsebességű, koherenciáját vesztett szervezetté válik majd - s ezt a nagy bajt már semmilyen alkotmány sem tudná orvosoln i. vissza Posztkommunistázó egyet nem értés − Orbán strasbourgi beszédét nem védte - visszatámadott Népszabadság • Kis Tibor • 2006. november 2. - Kedves kommunista barátaim - fordult a kormánypárti képviselőkhöz Orbán Vik tor az Országgyűlés európai ügyekben illetékes bizottságában, amikor a testület kedden értelmezni próbálta strasbourgi beszédét. A vita süketek párbeszéde volt. Orbán Viktor, a Fidesz - MPSZ elnöke előbb elutasította, majd végül "örömmel elfogadta" a biz ottság meghívását, bár szerinte semmilyen értelmezésre nem szorul az időközben teljes terjedelmében publikált strasbourgi szöveg, amely szerint az EU nem nyújthat segítséget "hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak ". A Fidesz elnöke a bizottság előtt gyakran "posztkommunista", sőt nemegyszer "kommunista" jelzők kíséretében méltatlankodott az őt ért gyanúsítgatások miatt. Az elnöklő Eörsi Mátyás ennek kapcsán figyelmeztette: ő sem fasisztázik, pedig Orbán többször látható volt rendezvényeken árpádsávos zászlók környezetében. A Fidesz elnöke szerint strasbourgi felszólalásában egyetlen olyan mondat sincs, amely káros volna Magyarország számára. Ezzel szemben ő "történelmi beszédet" mondott az Európai Parlamentben, amelyben egyebek között arra hívta fel európai elvbarátai figyelmét, hogy az unió soraiba több olyan ország került, ahol a hazugság a csalás a napi politikai gyakorlat része. A posztkommunista országok hazudoznak, ebben a magyar kormány az élen jár - érvel t. A meghívott pártvezetőhöz hozzávetőleg tucatnyi kérdést intéztek kormánypárti oldalról. Szirbik Imre (MSZP) arra kérte Orbánt, hogy sorolja fel, konkrétan mely térségbeli új uniós tagállamokra gondol akkor, amikor "hazug, csaló, posztkommunista tempójú" ka binetekről beszél. Orbán erre nem válaszolt. Veress József (MSZP) közölte, elfogadja Orbán bizonyos kritikáinak helyességét és a vitában a "felülemelkedést" javasolta. Kocsi László (MSZP): helyese azt sugallni az EUban, hogy az új tagállamok éretlenek. A vendégként jelen levő EPképviselő Tabajdi Csaba (MSZP) kérdése: hallotte arról a Fidesz elnöke, hogy beszéde európai néppárti képviselők között is visszatetszést keltett. Ezt az állítást Orbán a folyosói pletykák sorába utalta. Orbán szerint a kérdező k valójában arra kérik őt: védje meg magát olyan kijelentésekkel szemben, amelyeket ők tulajdonítanak neki. "Önök nem kérdéseket, hanem kommunista vádakat fogalmaznak meg; felvetéseik régi kommunista tempót tükröznek - sommázta véleményét. Végső következte tése az volt, hogy strasbourgi szavait a kormányoldal megpróbálja kiforgatni. Eörsi Mátyás vitazárójában úgy vélekedett: nem sikerült előbbre jutni a vitatott mondat értelmezésében.
