Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-02
16 Éberségi felhívás Ami a politikában félreérthető, azt rendszerint félr e is értik. Főleg Magyarországon. És még inkább, ha az áthallásokhoz nem is kell különösebben érzékeny fül. Orbán Viktor EUbizottsági jelenése után az mindenesetre nyilvánvaló, hogy ő maga Gyurcsányékat dobogós helyen látja az unió "posztkommunista hazu dozói" között. Ilyen értelemben strasbourgi szavai Magyarországot is érintették. Arra vonatkozó értesüléseit azonban, hogy a térségben kik is volnának Gyurcsányék hasonszőrű társai, a Fidesz elnöke nem osztotta meg a képviselőkkel. Így törhetik a fejüket, konkrétan kikre gondolt még Orbán Viktor, akik nem érdemlik meg az unió "segítő kezét". Jó, fogadjuk el: a nagyobbik ellenzéki párt vezetője ezzel a kitétellel még nem az EUtámogatások leállítását proponálta a néppárti honatyáknak. Hanem mit is? Saj át állítása szerint csupán annyit: az unió legyen tudatában annak, hogy a posztkommunista új tagországokban a hazudozás, a csalás a napi politika része. Ezek után persze marad az obligát kérdés - vajon nagy tévedése a Fideszelnök strasbourgi éberségi fel hívását úgy értelmezni: ez éppenséggel nem arra ösztökéli a régieket, hogy figyeljenek jobban a régióból mostanság érkező válságjelekre és segélykiáltásokra? (K. T.) Csapody Miklós a bizottság MDFes tagja lapunknak elmondta, a bizottsági vitában azért n em vett részt, mert a színvonal méltatlan volt a testülethez. Szomorúnak mondta, hogy Orbán folyamatosan leposztkommunistázott minden nem fideszes véleményt. Ugyanakkor szerinte a Fideszelnök a vitában győzelmet aratott a felkészületlen szocialista résztv evőkkel szemben. vissza Készül Ahtisaari Koszovópapírja Népszabadság • Füzes Oszkár • 2006. november 2. Koszovó státusáról vitatkoznak a nagyhatalmak, de valójában azt l atolgatják, hogyan éli túl Szerbia az albán többségű tartomány elszakadását - és milyen más nemzetközi következményekkel járhat. Nem hozok salamoni döntést - fakadt ki Martti Ahtisaari ENSZfőmegbízott, amikor a kibékíthetetlenül ellentétes álláspontok ö sszeegyeztetéséről faggatták. A volt finn elnök elkezdte írni azt a "papírt" (egyelőre ez a tervezet elnevezése), amelyből később hivatalos előterjesztés, majd a Biztonsági Tanács elé kerülő határozattervezet lehet. És megkapja Szerbia és Koszovó is, bár e ddig a két fél szinte semmiben nem állapodott meg. Belgrád mindenáron, legalább papíron meg akarja tartani Koszovót, az ottani albánok pedig semmi módon, még elméletileg sem akarnak Szerbiához tartozni. Ez a nagy kérdés lényegében eldőlt. A napokban több helyszínen zajló nemzetközi tárgyalások tárgya már az, hogy mikor nyilvánítsák ki Koszovó feltételes függetlenségét. Az USA és NagyBritannia még az év végéig, Oroszország és az Európai Unió pedig csak később, a tavaszi szerb parlamenti és elnökválasztáso k után tenné ezt meg. Az angolszászok szerint a halogatás csak a bizonytalanságot növeli, a többiek viszont attól félnek, hogy Koszovó elvesztése (pontosabban ennek túl korai hivatalos bejelentése) miatt Szerbiában megbuknak a többékevésbé demokratikus pá rtok, és a radikális nacionalisták jutnak hatalomra. Amennyire tudni - nyilvánosan nem nagyon beszélnek róla , a magyar álláspont is óvatos. Budapest attól tart, hogy a koszovói szerbek a Vajdaságba menekülnek, és a szerb nacionalizmus tovább erősödése mé g többet árt a délvidéki magyar kisebbségnek. Szerbia a múlt héten elfogadott új alkotmányban a maga "elidegeníthetetlen részének" mondta ki az 1999ben gyakorlatilag elveszített tartományt, de ezt a nemzetközi döntéshozók érdektelennek tartják. Az viszo nt nagyon is érdekes, hogy "precedens" lesze Koszovó. Vagyis egy adott területrész népszavazással elszakadhate egy országtól? Oroszország azzal revolverezi a nyugatiakat, hogy ha Koszovó így kiléphet Szerbiából, akkor például a Moldovában vagy Grúziában élő oroszok is, területükkel együtt, faképnél hagyhatják eddigi államukat. Belgrád is azzal érvel - más érve nem maradt ugyanis , hogy az államok területi épsége
