Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-21
6 Szili Katalin különgéppel érkezett pénteken a kincses városba, ahol először helyi magyar értelmiségiekkel, majd a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel találkozott. Este a kolozsvári Állami Magyar Operában rendezett gálaü nnepségen, telt ház előtt mondta el ünnepi beszédét, és adta át az 1956os forradalom erdélyi hőseinek a magyar állami kitüntetéseket. A házelnök emlékeztetett, hogy a forradalom és szabadságharc történetéhez számos határon túli esemény is hozzátartoz ik, így a kisebbségben élő magyarság szolidaritásának különféle megnyilvánulásai a Magyarországgal szomszédos országokban. Szili Katalin megállapította: Romániában talán az úgynevezett csekélyebbnek tűnő protestálásért is sokkal súlyosabb ítéletek születte k sokszor, kegyetlenebb körülmények között. Emlékeztetett néhány konkrét személyiségre, akit közvetlenül érintett a megtorlás: Páskándi Géza, Csiha Kálmán, Fodor Pál, Varró János, Dávid Gyula, Tófalvi Zoltán. A házelnök úgy fogalmazott: 1956 után sem Európa, sem a világ nem volt, nem lehetett már ugyanaz, mint annak előtte. Mint ahogyan 1989 után sem, amikor a magyar nemzet újrarajzolta Európa politikai térképét - mondta. Magyarország számára fontos Románia mielőbbi sikeres euroatlanti integrációj a, ebben látja a két ország és nemzet közös jövőjét, erre kötelez 1956 öröksége is, amely a demokratikus értékek jegyében köti össze a magyarságot és a vele szomszédos nemzeteket - mondta Szili Katalin, aki szerint a testvéri létet az érzelmi együvé tartoz ás és nehéz pillanatokban való szolidáris cselekvés fejezi ki leghívebben. A biztonságban élő magyarok megsegítik a bajban lévő magyarokat. Így volt ez 1956ban itt, Erdélyben, mint ahogyan így volt ez 1989 telén Magyarországon is. "Amelyikünk segíten i képes a bajba jutottnak, az meg is teszi. Segít, mert egy nemzethez, egy családhoz tartozunk. Éljünk a közénk vont határ bármely oldalán" - fejtette ki a magyar politikus. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy ötven e sztendővel ezelőtt Európában a huszadik század második felének leghosszabb forradalma indult el, amely átnyúlik a huszonegyedik századra is. Egyfajta késleltetett robbanásról beszélt, utalva arra: Magyarországon például akkor omlott össze a nyolcvanas évek végén visszavonhatatlanul a Kádárrendszer, amikor azt a hihetetlenül pimasz hazugságot, hogy 1956 ellenforradalom volt, nyilvánosan cáfolni kezdték. Vége volt a hazugságnak, vége volt a rendszernek. "Ellenforradalom, mondták a tankönyvben. Forradalo m, suttogták nekünk otthon. Így nőttünk fel, ilyen suttogó időben, mi is itt Erdélyben, itt Romániában. Így próbált minket monstrummá nevelni sok neveletlen, bakancsos diktátor, de nemcsak ők, hanem halálra ijesztett tanítómestereink egyikemásika is, és í gy szabadított fel végül minket is 1956 szabadságharca 1989ben. És talán ma sem szabadultunk fel véglegesen, talán még ma is folytatódik a forradalom" - mondta Markó. "Mi mindent megérzünk, ami Magyarországon fáj!... Legfeljebb azt kérdezhetnénk, hogy Magyarország is érzie igazán, megérzie, ha nekünk fáj valami. Most például, amikor önnön tekintélyét rombolja, érzie, hogy ez nekünk nem csak fáj, de politikailag nagyon rossz is?" - mondta , hozzátéve: 1956 sem volt csupán Magyarország forradalma, Erd élyé is volt, sőt, Romániáé is. "Legyen a miénk végre 1956, legyen mindannyiunké ez a hosszúhosszú forradalom" - fejezte be beszédét Markó Béla. vissza Január 1től csak vízummal utazhatnak be Romániába a Moldovai Köztárs aság állampolgárai Bukarest, 2006. október 20., péntek (MTI) - Január elsejétől csak vízummal utazhatnak be Romániába a Moldovai Köztársaság állampolgárai, ezt rögzíti a megállapodás, amelyet a két ország külügyminisztere pénteken írt alá Bukarestben. A Moldovai Köztársaság és Románia közötti vízumegyezményt Mihai Razvan Ungureanu román és Andrei Stratan moldovai külügyminiszter látta el kézjegyével. A megállapodásra azért volt szükség, mert 2007től megváltozik Románia státusa azzal, hogy az Európa i Unió tagjává válik. Román hírforrások szerint Mihai Razvan Ungureanu elmondta: az egyezmény tartalmaz minden olyan kedvezményt, amelyet az európai joggyakorlat engedélyez tagállamainak. Így a moldovaiaknak a románmoldáv határ átlépésekor nem k ell illetékeket fizetniük, a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkezők pedig vízummentesen utazhatnak be Romániába. Emellett az egyezmény olyan beutazási engedély igénylését is lehetővé teszi, amely többszöri határátlépésre jogosítja fel tulajdon osát. A könnyítések sorába tartozik az is, hogy Románia vízumigénylési illetéket sem kér a moldovai állampolgároktól. A két ország közötti egyezmény azért fontos, mert Moldova lakosságának mintegy 6070 százaléka román ajkú "moldován". Stratan em lékeztetett: a moldovai parlament elfogadta azt a határozatot, amely 2007 január elsejétől eltörli az uniós állampolgárok vízumkötelezettségét.
