Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-21
7 Románia uniós csatlakozása előtt látványosan megugrott a román állampolgárságot igénylő moldovaiak száma. A Rompres hírügynökség szerint az elmúlt három hónapban 400 ezren nyújtottak be ilyen kérvényt. A román diplomácia vezetője a múlt héten "meglepőnek" és "igazságtalannak" nevezte az igénylők magas számát, hiszen a 2004es népszavazáson összesen 70 ezren vallották magukat román nemzetiségűnek. Ungureanu az egyezmény aláírása után leszögezte: a román állampolgárság megadása nem jogot, hanem kiváltságot jelent. Románia 1992től 98 ezer moldovainak adott román állampolgárságot, de az elmúlt években jelentősen megcsappant a kedvezően elbírált kérelmek száma. Így tavaly augusztustól 2006 augusztusáig csak 1300 moldovai kapott román állampolgárságot. vissza Mellékletben emlékezett meg az 1956os magyar forradalomról a Le Monde Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 2006. október 20., péntek (MTI) - A szabadság szele Magyarországon címmel Thomas Schreiber korabeli cikkeiből összeállított válogatással, képekkel illusztrált nyolc oldalas mellékletben e mlékezik meg az 1956os magyar forradalomról a Le Monde című napilap hét végi magazinjában. Az 1956os forradalom idején Magyarországra küldött 250 külföldi tudósító egyikeként a Párizsba Budapestről 1948ba emigrált Thomas Schreiber a Le Mondeban kom mentálta napi rendszerességgel a magyar felkelés eseményeit. Az ötven évvel ezelőtt írt cikkek arról tanúskodnak, hogy a magyar értelmiség már 1956 nyarán meg volt arról győződve, hogy csak Nagy Imre hatalomba való visszatérése hozhat olyan gyors poli tikai és gazdasági átalakulást, amellyel beláthatatlan következmények nélkül megmenthetőek lennének a népi demokrácia alapjai Magyarországon. Schreiber 1956ban úgy látta, hogy a forradalom kitörésekor nem történt kísérlet sem a Horthyrendszer vissza állítására, sem a kapitalista rendszer bevezetésére. A forradalmat a "vörös fasisztákkal" szemben türelmetlen, többségében marxista diákok robbantották ki egy nemzeti függetlenségben és szabadságban létrejövő szocializmusért. A később fegyvert osztó és a f elkelőkhöz átálló tisztek többsége is kommunista volt - vélte a fiatal franciamagyar újságíró. A Le Monde korabeli értékelése szerint az október 30án győztes forradalomnak nem volt irányítója és nem oldotta meg az alapvető politikai problémákat: a sz ovjet csapatok kivonulását és az egypártrendszer megszüntetését. Az országban pedig egy belső szétesettség volt tapasztalható: Nagy Imre kormánya - aminek semmilyen katonai erő nem állt rendelkezésére - egymásután fogadta az egymásnak ellentmondó követelés ekkel érkező forradalmi tanácsok képviselőit. Mindszenty József bíboros pedig azon magyarok jelképévé vált, akik a lehetetlent kívánták; nem a rezsim átalakulását, hanem a teljes lerombolását - írta Schreiber 1956ban. Semmi nem adott ugyanakkor felmen tést Schreiber szerint a szovjet hadsereg brutális beavatkozására. Magyarországon nem polgárháború zajlott, ahogy ötven évvel ezelőtt a francia kommunisták azt beállították, hanem egy nemzeti háború a megszálló oroszok és sztálinista kollaboránsaik ellen. Október 23. előtt a magyarok talán még elfogadtak volna a szovjetmagyar kapcsolatok jegyében egy másfajta függetlenséget, de az első beavatkozás után ez már elképzelhetetlen lett volna. A Le Monde úgy értékelte, hogy Kádár János nem Magyarországot, ha nem a pártot akarta megmenteni. Az oroszokhoz hasonlóan megértette, hogy nem a "fasiszta veszély" fenyegette az országot és a Szovjetuniót, hanem a nyugati demokrácia szelleme, amely előbbutóbb szabad választásokkal járt volna, s azokon a kommunisták a sz avazatok alig öt százalékát kapták volna. "A nyugati politikának a jövőben realistábbnak és pozitívabbnak kell lennie. A Szovjetuniót durvaságában természetesen ma nagyban bátorítja a nyugatiak puhánysága és kohéziójának hiánya - írta Thomas Schreiber 1956ban a Le Mondeban. vissza A székelyföldi autonómia megteremtésének eszközeiről beszélt Markó és Csapó Marosvásárhelyen Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Marosvásárhely, 2006. október 20., péntek (MTI) - A Székelyföld autómiájáról szóló népszavazás kezdeményezéséről továbbra sem mond le a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), ehhez keres most partnereket, így az RMDSZ támogatására is számít, míg ez utóbbi szerint ilyen népszavazásra a jelenlegi törvények nem a dnak lehetőséget, meg kell hozzá változtatni a jogszabályt - ez derült ki Markó Béla, az RMDSZ és Csapó I. József, az SZNT elnökének pénteki marosvásárhelyi megbeszéléséből.
