Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-17
9 A konferencia bevezető előadását tartó Jürgen Kocka, a Nemzetközi Történész Bizottság most leköszönt elnöke az 1956os magyar eseményeket egy az angol forradalommal kezdődő világtörténelmi folyamatba ágyazva tárgyalta. Leszögezte, hogy a forradalmon olyan változásokat ért a modern történettudomány, amelyek alapvetően alakítják át a társadalmat és a legtágabb értelemben vett kultúrát. Az első nagy forradalmi ciklus az amerikai és a francia forradalommal vette kezdetét, és az 1848as forradalmakkal zárult. Az ebben a kors zakban zajló átalakulásokra a jogtörés, az erőszak is jellemző, amiként az evolúciós változásoktól való különbözés. Valószínűleg igaza volt Marxnak, aki a forradalmakban a történelem mozdonyát látta, állapította meg a német történész. 1848 után a forradalm i törekvések mind egyértelműbben mutatnak szociális irányba, ami arra utal, hogy az ipari proletariátus követelései kerülnek előtérbe. A következő nagy forradalmak azonban mégsem ott robbannak ki, ahol a proletariátus erős. Az orosz forradalmakhoz hasonló események zajlanak Európa fejletlen részein is, ezeket azonban ellenforradalmak követik. Ám a megrázó átalakulások nem állnak le, hanem Ázsiában - elsősorban Kínában - folytatódnak. A második világháború folyamán és azt követően nemzetközi méretekben sokan reménykednek benne, hogy a szovjet modell megoldást jelenthet a kapitalizmus igazságtalanságaira. Az 1956os magyar forradalom Jürgen Kocka szerint sok tekintetben az 1848as forradalmakhoz volt hasonló. Hiszen korántsem csupán szociális célokat tűzött ma ga elé, hanem átfogó változásokat kívánt elérni a demokratikus viszonyokban, az emberi szabadságjogok és a nemzeti függetlenség terén. 1956 a szovjet modell csődjét jelentette, állapította meg a német történész. 1956ban egy misztérium bukott meg. Nevezete sen: hogy 1917 világforradalmat indított volna útjára. 1956 megmutatta, milyen törékeny a szovjetrendszer, mennyire a hadsereg erejétől függ a stabilitása. A másik bevezető előadást Glatz Ferenc tartotta. Az akadémikus egyebek között azt emelte ki, hogy az általánosan elterjedt hiedelmekkel ellentétben 1956 októberében nem valamiféle szociális indítékú lázadás tört ki Magyarországon. A felkelés első számú oka a szovjet megszállásban, valamint az azzal összefüggő politikai és társadalomlélektani körülmény ekben keresendő. Sipos Péter professzor a szuezi válság kérdéseit elemezve arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956 nem csupán hazánk történelmében jelent választóvonalat, hanem a nemzetközi politikában is. A Szovjetunió a kommunista blokkon belüli meggyeng ülését ekkortól igyekszik a KözelKeleten, illetve az úgynevezett harmadik világban kompenzálni. Romsics Ignác a magyar állam és társadalom helyzetéről szólva leszögezte, hogy az 1950es évek első felében hazánkban nem csupán az 19451947 közötti korszak hoz, hanem a háború előtti helyzethez képest is romlottak a viszonyok. A történelmünkben példa nélküli diktatúra jószerével minden magyar családnak okozott sérelmet. A rendszer a saját bázisát sem kímélte. A forradalmat ez az általános, minden területre ki terjedő válság robbantotta ki. vissza Román és bolgár munkavállalóktól retteg a szociális minisztérium MNO 2006. október 17. 8:50 Ha Magyarország teljesen megnyitná a munkaerőpiacát, akkor 100150 ezren települnének át Ro mániából, mert csábítja őket a magasabb kereset lehetősége – állapította meg egy román kutatóintézet. A román átlagbér ugyanis az elmúlt időszakban bekövetkező gyors emelkedés ellenére még mindig csak fele a magyarnak, 234 euró. Ezt a tömeges áttelepülést akarja megakadályozni a Szociális és Családügyi Minisztérium azzal, hogy csak részlegesen nyitná meg a munkaerőpiacot a román és bolgár állampolgárok előtt. Engedély nélkül tehát csak a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban (élelmiszeripar, textilipar, építő ipar, egészségügy) és szakmákban vállalhatnának munkát a románok és bolgárok. Ahol pedig túlkínálat van, maradnának a jelenleg érvényes szabályok, vagyis a magyar cégeknek továbbra is meg kell indokolniuk, ha külföldi munkavállalót alkalmaznak egy magyar h elyett. A korlátozás két évig biztosan életben maradna, s a szabadon munkát vállaló román és bolgár állampolgárok foglalkoztatását is be kell majd jelenteniük a magyar cégeknek. Ennek elmulasztását komoly szankciókkal torolnák meg.
