Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-17
10 A korlátozás azonban k ijá tszható, ugyanis a szolgáltatások szabad áramlása miatt a romániai munkaerőkölcsönzők Magyarországon is megjelenhetnek – hívta fel a figyelmet a Napi Gazdaság. Ráadásul a munkaerőkölcsönzőknél állományban lévő munkavállalók Romániában fizetnének adót, s nem a magyar államnak. vissza Bizalmatlansági indítvány Markó ellen Magyar Nemzet 2006. október 17. Szerző: Rostás Szabolcs Egyszerű indítványt terjeszt a bukaresti parlament elé Markó Béla kormányfőhelyettes leváltása céljából a kormányon lévő Konzervatív Párt. Az alakulat a székelyföldi területi autonómia ügyében megfogalmazott „alkotmány- és románellenes” kijelentései miatt menesztené a kabinetben betöltött posztjáról az RMDSZ elnökét. A Markó Béla által az autonómia érdekében sürgetett erdélyi magyar összefogás lehetőségét elemezték tegnap az agyagfalvi megemlékezésről beszámoló romániai magyar lapok. Az Új Magyar Szó szerint Csapó József, az RMDSZszel szemben álló Székely Nemzeti Tanács elnöke rosszul tette, hogy ne m ment el a rendezvényre, mert ha ott lett volna, semmi sem gátolhatta volna meg abban, hogy elmondja beszédét. A Krónika szerint nem kizárt, hogy az RMDSZ éppen az agyagfalvi kudarc (Markó kifütyülése – a szerk.) révén talál vak tyúk módjára szemet. „A kö rvonalazódó Markó – Csapó találkozás erősítheti az egymásra találás egyelőre épp csak bimbózó esélyét. A folytatást az döntheti el, hogy az RMDSZ elnökének párbeszédkészsége puszta diplomáciai húzáse, vagy annak tényleges felismeréséből fakad, hogy a sokat hangoztatott egység érdekében fel kell adni a hatalmi pozícióból születő diktátumpolitizálást” – írja a Krónika. vissza Megváltozott a vízállás az erdélyi magyar politikában Erdély.ma [ 20061017 - 08:47:28 ] Forrás: Ch irmiciu András, Nyugati Jelen Akárcsak az „együtt az autonómiáért” kampánymottóban, Agyagfalván Markó Béla ismét az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Noha a Székely Alkotmány 500. és a Székely Nemzeti Gyűlés 158. évfordulója alkalmával rendezett ün nepség eseményei éppenséggel ennek ellenkezőjére utalnak. A tulipánosok meghívták ugyan a belső ellenzék, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Polgárszövetség vezetőit, felszólalásukat azonban megtiltották azzal, hogy RMDSZrendezvényről van szó . Erre utóbbiak hívei füttykoncerttel és tiltakozó bekiabálásokkal „jutalmazták” Markóékat, azon morfondírozva, vajon hogyan lehet az összszékely ünnep RMDSZrendezvény? A székelyudvarhelyi, illetve kézdivásárhelyi március 15i események után Agyagfalva egyértelműen bizonyítja: jelentősen megváltozott a vízállás az erdélyi magyar politikában. Amiről csupán maguk a politikusok nem hajlandók tudomást szerezni. Markóék végre szembe kell(ene) hogy nézzenek a tényekkel: megszűnt az erdélyi magyarság fölötti RMDSZes egyeduralom. Amely megvolt ugyan a kilencvenes években, de éppen a szövetség politizálása foszlatta szét a korlátlan bizalmat. A székelység egy része egyszerűen nem fogadja el többé feltétlenül az RMDSZ szűk körű vezetését. Arról nem is beszélve, hogy sokan – s nemcsak Székelyföldön – „a hatalom korrumpál” ősi bölcsességből kiindulva eleve nem rajonganak a minden ellenzéki hangot visszautasító, lassan 14 éve hatalmon lévő szűk körű RMDSZvezetésért, mely az utóbbi években előtérbe hozta ugyan a ko rábban erősen háttérbe szorított autonómiát, Székelyföldön mégis sok helyütt „idegen pályán” mérkőzik. Az ellenzék is ráébredhetne, hogy a székelyföldi vízállás nem jellemző az egész Erdélyre: túlzott Székelyföldorientációjával még a vegyes vidékeken (K olozs, Szilágy stb.) sem tudott jelentősen előretörni, a szórványban pedig szinte nem is létezik! És csak az erdélyi magyarok fele él Székelyföldön! Az RMDSZ pedig továbbra is a legjelentősebb magyar politikai tömörülés marad, ráadásul az egyetlen, amely a parlamentben is politizálhat! Tetszik vagy nem, tudomásul venni mégis előnyösebb lenne. Az egész erdélyi magyarság számára. vissza Határon túli román siralmak Erdély.ma [ 20061017 - 08:04:09 ]
