Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-04
7 a szabadság ügyéhez nyújtott felbecsülhetetlen hozzájárulását" - fejeződik be a Strasbourgban kiadott dokumentum. vissza Az Európa Tanács egyik vezetője szerint az önkormányzati választások nem kérdőjelezik meg egy kormány legitimitását S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Strasbourg, 2006. október 3., kedd (MTI) - Az emberi jogok ér vényesülését és a demokratikus intézmények működését ellenőrző tekintélyes nemzetközi szervezet, az Európa Tanács egyik vezetője, René van der Linden kedden Strasbourgban az MTI tudósítójának nyilatkozva alapelvnek mondta, hogy az önkormányzati választások eredményei nem kérdőjelezik meg egy demokratikusan megválasztott kormány legitimitását. A holland kereszténydemokrata politikus, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke az MTInek elmondta: nem kíván beavatkozni a magyar belpolitikába, de az általános érvényű elv, hogy nem lehet megkérdőjelezni egy kormány legitimitását az önkormányzati választásokra, azok eredményére hivatkozva, ha az érintett kormányt egyébként jogszerűen lebonyolított parlamenti választások nyomán, demokratikusan választott ák meg. Eörsi Mátyás SZDSZes képviselő, a parlamenti közgyűlés liberális frakciójának a vezetője az MTInek elmondta: a strasbourgi folyosói beszélgetésekben (a francia városban hétfőn kezdődött a közgyűlés őszi ülésszaka) természetesen rengeteg szó esik a magyar eseményekről, sokan jönnek oda hozzá információkért. S noha a vélemények megosztottak, ő úgy látja: kollégái közül is egyre többen megértik, mi történik valójában Magyarországon, hogy az eseményeket nem a balatonőszödi Gyurcsánybeszéd okozta . Mint hozzátette, strasbourgi képviselőtársai közül nagyon sokan eddig teljesen tájékozatlanok voltak, így például semmit sem tudtak arról, hogy négy évvel ezelőtt szintén voltak tüntetések, s hogy volt például egy hídfoglalás is. Ami pedig a "hazugságig azmondás" kérdését illeti, Eörsi - aki frakcióvezetőként a legfontosabb tisztséget betöltő magyar képviselő a parlamenti közgyűlésben - elmondta: ő csak próbaképpen egy strasbourgi beszélgetés során az őt faggató képviselőket megkérte, jelentkezzen, aki mé g soha nem hazudott, s a csoportból csak egy ember állította ezt magáról... Végül a képviselő az MTInek elmondta: neki teljes a bizalma Gyurcsány Ferencben, s mellette fog szavazni a pénteki bizalmi szavazáson. Ugyanakkor reméli, hogy Gyurcsány péntek en a parlamentben "véresen őszinte" beszédet mond majd, ami tartalmazhat majd kritikát másokkal szemben, erre van oka, de egyben önkritikus is lesz. vissza A Külügyminisztérium a szerbiai alkotmánytervezetről Budapest, 2006. október 3., kedd (MTI) - A magyar kormány megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Szerbia a régi, egypárti rendszerben született alaptörvény felváltására új, demokratikus alkotmányt készít, ugyanakkor fokozott figyelemme l vizsgálja azokat a paragrafusokat, amelyek a nemzeti kisebbségek, köztük a vajdasági magyar nemzeti közössgé életét szabályozzák - közölte a külügyi szóvivő kedden az MTIvel. A szerb parlament szeptember 30án fogadta el az új szerb alkotmány tervez etét, amelyről - előreláthatólag október 28án és 29én - népszavazás mondja majd ki a végső szót. A 250 tagú parlament mind a 242 jelen lévő képviselője megszavazta az alaptörvényt, amely a szerb nép és valamennyi lakója államaként határozza meg Szerbiát, amelynek része Koszovó autonóm tartomány. Az alkotmány hitet tesz a jog, a szociális igazságosság és a polgári demokrácia elvei, az emberi és kisebbségi jogok védelme, valamint az európai értékek mellett. Leszögezi, hogy az állam hatalmának korlátot szab az állampolgárok területi autonómiája és helyi önigazgatása, s az állam védi a nemzeti kisebbségek jogait, s megfelelő feltételeket teremt nemzeti identitásuk megőrzéséhez. Polgár Viktor közleményében utalt arra, hogy a szöveg alaposabb elemzése termés zetesen több időt igényel, annyi azonban máris látható, hogy annak szelleme és tendenciája aláhúzza Szerbia európai és jogállami elkötelezettségét. Magyarország, mint olyan állam, amely Szerbiát mindig is támogatta euroatlanti integrációjának útján, ezt ör ömmel üdvözli - írta. A vajdasági autonómia kiterjesztésének mértéke elmarad ugyan a korábban kilátásba helyezettektől, mindazonáltal részletes tanulmányozást igényel, hogy az új szerb alaptörvény e tekintetben mit fog jelenteni a gyakorlatban - közölte Po lgár Viktor. Kiemelte: a magyar kormány fokozott figyelemmel vizsgálja azokat a paragrafusokat, amelyek a nemzeti kisebbségek, köztük a vajdasági magyar nemzeti közösség életét szabályozzák. Budapesten úgy látják, hogy ezek a keretek - alaptörvényi szi nten - megfelelnek az európai normáknak, és a megfelelő alkalmazás esetén biztosítani
